Az új kijevi vezetés azt javasolta, hogy dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságban történt fejleményekkel összefüggésben haladéktalanul tartsanak kétoldalú konzultációt az 1997. évi orosz-ukrán barátsági, együttműködési és partnerségi szerződés 7. cikke alapján. Moszkva álláspontja szerint azonban a Krím félszigeti események az ukrán belpolitikai folyamatok eredményeként következtek be.

Moszkva cáfolta, hogy megsértette volna a csapatok mozgásáról szóló megállapodást a krími térségben. Az orosz külügyminisztérium közölte: a szevasztopoli bázisú orosz fekete-tengeri flotta páncélozott járműveinek mozgása a flotta ukrajnai körleteinek védelmével áll kapcsolatban, és a flottára vonatkozó orosz-ukrán megállapodásokkal teljes összhangban valósul meg.

Péntek este viszont orosz katonai szállító repülőgépek szálltak le a Krímben, és orosz páncélozott szállító harcjárművek kisebb oszlopa indult Szevasztopol irányából a terület fővárosa, Szimferopol felé - írta szemtanúkra hivatkozva az Ukrainszka Pravda című ukrán hírportál. Az értesülés szerint „már legalább" öt hatalmas Il-76-os gép ért földet a félszigeten, a Gvargyejszkij katonai repülőtér körzetében.

Vlagyimir Putyin az erőszak továbbterjedésének megakadályozására szólított fel az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban a német kancellárral, a brit kormányfővel, valamint az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése során - tájékoztatott az orosz elnöki hivatal. A Kreml közlése szerint Putyin igen fontosnak tartotta a helyzet mielőbbi rendezését, és megállapodott a külföldi vezetőkkel, hogy ennek érdekében kapcsolatban maradnak egymással.

Megszólalt Washington

John Kerry amerikai külügyminiszter közben arra figyelmeztette orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy Oroszország ne mérgesítse el az ukrajnai helyzetet, s kérdéseket vetett fel a páncélozott járművek jelenlétéről. „Felvetettük a repülőterek, továbbá a páncélozott járművek és a (katonai) személyzet különböző helyeken való jelenlététének kérdését" - számolt be Kerry az orosz külügyminiszterrel folytatott telefonos eszmecseréjéről.

Közös nyilatkozatban állt ki pénteken Ukrajna területi egységének megtartása mellett a német, a francia és a lengyel külügyminiszter. Állásfoglalásukban rámutattak: az átmeneti kormánynak hatalmas kihívásokkal kell megbirkóznia, és csak a modernizációt szolgáló reformok, köztük a korrupció elleni fellépés révén javíthatnak az ukrán polgárok életfeltételein, ezt a munkát pedig a demokratikus értékekhez igazodva kell elvégezni.

Az Európai Bizottság a krími helyzetre reagálva minden felet felszólít, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, és minden eddiginél jobban tartsák tiszteletben Ukrajna területi integritását - közölte a brüsszeli testület szóvivője. Újságírói kérdésre a szóvivő úgy vélekedett, hogy Ukrajna és a Krím félsziget helyzetét nem lehet Grúziáéhoz és Dél-Oszétiáéhoz hasonlítani. „Minden ilyen párhuzam kockázatos és veszélyes" - mondta.

Kijev a politikai megoldások híve

Arszenyij Jacenyuk új ukrán kormányfő szerint meg kell találni a módját annak, hogy a Krímben kialakult válsághelyzetet kizárólag politikai úton oldják meg. A kormányfő erről a visegrádi országok külügyi vezetőivel, köztük Martonyi János magyar külügyminiszterrel tartott találkozóján beszélt.

„Országunk súlyos és felelősségteljes időket él, de az új kormány ellenőrzése alatt tartja a helyzetet és minden tőle telhetőt megtesz, hogy megszüntesse a feszültséget az országban" - jelentette ki Jacenyuk a közlemény szerint.

A V4 külügyminiszterei kifejezték készségüket, hogy segítsenek az ukrán kormánynak az állam pénzügyi válságának a leküzdésében. A közlemény szerint a visegrádi országok külügyi vezetői aggodalmukat fejezték a Krím félszigeti események miatt. A visegrádi országok külügyi vezetői ígéretet kaptak az újonnan kinevezett ukrán kormányfőtől arra, hogy mihamarabb rendezik Ukrajnában a kisebbségi nyelvtörvény ügyét - közölte Martonyi János. A kijevi találkozó után a V4-es külügyi vezetők a keleti Donyeck városába utaztak tovább.

"Janukovics magát hibáztathatja"

A Kijevből elmenekült Viktor Janukovics államfő a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban sajtóértekezleten kijelentette, hogy továbbra is ő Ukrajna elnöke. A politikus kiállt Ukrajna egysége mellett, s leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések és a krími feszültségek miatt nem kért, és nem készül katonai segítséget kérni senkitől. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kézbe a hatalmat, amelyek szerinte az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik.

Viktor Janukovics "megdöntött ukrán elnök" maga szegte meg az ukrajnai erőszak megállításáról rendelkező február 21-i megállapodást - reagált a sajtótájékoztatóra a lengyel külügyminiszter. „A hozzám eljutott információk alapján azt mondhatom, hogy Viktor Janukovics magát hibáztathatja, mert a megállapodás előirányozta, hogy a parlament 48 órán belül megszavazza a régi alkotmányhoz való visszatérést, ami meg is történt, ő pedig aláírja azt, ami viszont nem történt meg. Janukovics tehát megszegte a megállapodást" - mondta Radoslaw Sikorski.