A nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló jelentést hagyott jóvá csütörtökön az Európai Parlament. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő szerint a jelentés mérföldkőnek számít az Európai Unió történetében, mert arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szakpolitikai normát dolgozzon ki a nemzeti kisebbségek védelmében, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a tényleges egyenlőség előmozdítására.Az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban című jelentésről - amely Louis Michel belga képviselő nevéhez kapcsolódik - szerdán vitáztak a képviselők, majd csütörtökön szavaztak az elfogadása mellett. A jelentés elismeri, hogy a mindennapi életben az Európában élő nemzeti kisebbségi közösségek tagjai akadályokba ütköznek, ez pedig azt eredményezi, hogy saját tagállamuk nemzeti hatóságai másodrendű állampolgárokként kezeli őket. 

„Ez a jelentés végre kimondja azt, amit eddigi európai parlamenti munkám alatt mindvégig szorgalmaztam: a hagyományos nemzeti kisebbségek, a regionális nyelvi csoportok és az autonóm régiók vonatkozásában átfogó uniós szintű védelmi rendszerre van szükség” – fogalmazott Sógor Csaba a vita során. Az RMDSZ politikusa hangsúlyozta, a romániai magyar közösség pontosan tudja mindazt, amit most ez a jelentés is elismer, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét csak konkrét jogi, nyelvi, kulturális és szociális intézkedések révén lehet biztosítani.

Tabajdi: nem lehet hiteles az unió nemzeti kisebbségvédelmi keretrendszer nélkül. Az európai kisebbségvédelemben mérföldkőnek nevezte Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő azt, hogy az alapvető jogok helyzetéről szóló, szerdán Strasbourgban elfogadott EP-jelentés közös uniós normák kidolgozására szólít fel a kisebbségvédelem terén. Külön üdvözölte, hogy az EP - mint közleményében írta, az ő javaslatát elfogadva - a roma stratégia mintájára kezdeményezte a nemzeti kisebbségek, regionális nyelvi csoportok, valamint autonóm régiók uniós védelmi rendszerének kialakítását. „Az uniós kisebbségvédelmi keretrendszerrel felállna a kisebbségi jogok uniós szintű ellenőrző mechanizmusa, amely éves rendszerességgel számon kérné a tagállamokon a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését" - vélekedett Tabajdi, aki szerint fontos, hogy a tagállamok minél hamarabb ratifikálják az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek jogvédelméről szóló keretegyezményét és a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, valamint hogy az Európai Unió késlekedés nélkül csatlakozzon az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. A magyar szocialista EP-delegáció vezetője üdvözölte, hogy az Európai Bizottság márciusban javaslatot tesz az igazságszolgáltatás, a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tagállamokon belüli érvényesülésének az ellenőrzésére. Úgy vélekedett: a "koppenhágai mechanizmus", valamint a magas szintű szakértőkből álló "koppenhágai bizottság" garancia lehet arra, hogy a tagállamok az uniós csatlakozást követően is tiszteletben tartsák az unió alapvető értékeit.

Sógor Csaba elmondta: az őshonos, hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek lélekszáma meghaladja az Unió összlakosságának 10%-át. „Amennyiben a Bizottság kidolgoz egy szakpolitikai normát, elkerülhetővé válik, hogy ne csupán a tagjelölt országokon, hanem a tagállamokon is számon kérjék a nemzeti kisebbségek védelmének biztosítását” – mutatott rá Sógor Csaba.

Az EP-képviselő szerint ennek a jelentésnek az elfogadásával az Európai Parlament nem tesz mást, mint ami a szerződésekben meghatározott feladata: megjeleníti az európai polgárok érdekeit és fontos jelzést küld azok számára, akik eddig úgy érezhették: Európa nem képes választ adni problémáikra.