Nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról Randolf L. Braham holokausztkutató vasárnap, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is visszaküldi.

"Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést azt követően, hogy a legújabb magyarországi fejleményeket nagy aggodalommal követtem. Megdöbbentett engem - és bizonyára másokat is - az elmúlt néhány év történelemhamisító kampánya, amelynek célja a Horthy-korszak tisztára mosása" - írta Randolph L. Braham az MTI-nek is megküldött, a Holokauszt Közalapítvány kuratóriumi elnökének, Haraszti Györgynek, valamint Szita Szabolcsnak, a Holokauszt Emlékközpont igazgatójának New Yorkból címzett magyar nyelvű levelében.

A bukaresti születésű holokausztkutató ide sorolta az alkotmány módosítását is, amely a későbbiek során elfogadott - mint fogalmazott - baljós intézkedéseket "törvényesítette", és amellyel "mentesíteni óhajtják Magyarországot annak az aktív szerepnek a felelőssége alól, amit közel 600 ezer zsidó hitű polgárának megsemmisítésében játszott".

Közlése szerint döntése meghozatalának poharában az utolsó cseppet az a kormányzati döntés jelentette, hogy nemzeti emlékművet állítsanak a német megszállásnak. Hozzátette: gyáva kísérletnek tartja, hogy a figyelmet eltereljék a Horthy-rendszernek a zsidóság megsemmisítésében játszott szerepéről, és összemossák a holokausztot a magyarságnak azzal a "szenvedésével", amelyet a német megszállás okozott, miközben ez utóbbiról történelmi tények bizonyítják, hogy ellenállás helyett inkább általános taps fogadott - írta a levélben.

Neves történészek és az ellenzéki pártok is bírálták az Orbán-kormáynak azt a szándékét, hogy 2014. március 19-ig felavatják a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri szobrot. Az erről szóló döntés december 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben, a Miniszterelnökség pedig még aznap szerződést kötött az emlékmű műleírásának, koncepciójának és látványtervének elkészítésére január 3-i teljesítési határidővel. Az elkészült koncepciótervet Melocco Miklós és Benedek György szobrászművész szakvélemény formájában támogatták. Többek között Ungváry Krisztián, Kenedi János, Ormos Mária és Rainer M. János is tiltakozik a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen. A nyilatkozatot eddig 26 történész írta alá. Álláspontjuk szerint az emlékmű "meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit"

Azt írta, megérti, hogy "különböző politikai és gazdasági okok miatt a Holokauszt Emlékközpontot működtető vezetők nem akarnak, vagy nem tudnak szót emelni ez ellen az arcátlan történelemhamisító kurzus ellen". Másfelől, túlélőként - akinek szülei és sok családtagja is a meggyilkolt zsidók százezrei között volt -, nem maradhatok néma, de különösképpen szólnom kell, hiszen ez volt a sorsom, hogy életem jelentős részét a holokauszt történelmi tényeinek megőrzésének és megismertetésének szenteljem - fogalmazott.

"Ezennel visszaküldöm a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is, a Schmitt Pál államelnök által aláírt oklevéllel együtt, azzal a kéréssel, hogy ezeket továbbítsátok a megfelelő magyar hatóságoknak" - írta.