A romák jogvédelmére irányuló állásfoglalást szavazott meg csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP). A dokumentumban követelik, hogy az uniós tagországok hagyjanak fel az illegális kitoloncolásokkal, a bűnüldöző hatóságok vessenek véget az "etnikai profilmeghatározásnak", a rendőrségi visszaéléseknek és a romákat érintő egyéb jogsértéseknek.

Az EP felkéri az Európai Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a romák alapvető jogainak érvényesülését, a romaellenes lépéseket, illetve a romák elleni gyűlölet-bűncselekményeket. Jogsértések esetén az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek - hangsúlyozza a parlament - lépnie kell, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a romákat a mozgás és letelepedés szabadságához, az egészségügyhöz és az oktatáshoz, a diszkriminációmentességhez, a személyes adatok védelméhez fűződő joguk gyakorlásában sértik, vagy etnikai hovatartozás alapján nyilvántartásba veszik őket.

A tagállamoknak az EP szerint véget kell vetniük a szegregált oktatásnak és a roma gyerekek speciális iskolákba való irányításának. A roma gyerekeknek biztosított minőségi oktatás, az idő előtti iskolaelhagyások visszaszorítása és a romák Erasmus programhoz való hozzáférésének biztosítása az EP fő céljai között szerepel. A parlamenti állásfoglalásban azt is szorgalmazzák, hogy az uniós tagállamok hagyjanak fel a foglalkoztatás terén tapasztalható megkülönböztetéssel, segítsék a romák munkaerő-piaci megjelenését. Az uniós intézményektől az kérik a képviselők, hogy indítsanak gyakornoki programokat kifejezetten roma jelentkezők számára.

A legnagyobb európai kisebbséget alkotó, mintegy 10-12 milliós roma közösségből az EP becslései szerint 6 millióan élnek az unió területén.