A jelenlegi horvát nyelvhasználati szabályozáshoz képest visszalépésnek tekintené Magyarország, ha sikeres lenne az a horvát népszavazás, amely a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jog elismeréséhez szükséges, törvényben meghatározott kisebbségi arány megváltoztatásáról szólna - mondta Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet szerdán a horvát közszolgálati televízió (HRT) késő esti híradójában.

Kijelentette, hogy véleménye szerint az, amit a referendummal el akarnak érni - vagyis hogy a kétnyelvűséget csak azokon a településeken engedélyezzék, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság 50 százalékát - nincs összhangban Horvátország nemzetközi kötelességeivel.

A horvát alkotmány jelenleg azokon a településeken engedélyezi a kétnyelvűséget, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság egyharmadát, a népszavazási kezdeményezéssel ezt az arányt kívánják 50 százalékra emelni. Iván Gábor szerint nehéz lenne elfogadni, hogy például Hercegszőllős (Knezevi Vinogradi) járásban - ahol a magyarok aránya meghaladja a 30 százalékot - megváltozzanak a nyelvhasználat eddigi szabályai. 

A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a magyar jogszabályok szerint a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvhasználati jogai már azokon a településeken is érvényesülnek, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot. Magyarországon több mint 50 olyan település van - emelte ki Iván Gábor -, ahol magyar és horvát nyelvű feliratok is találhatók. 

A nyelvhasználatról szóló népszavazást egy, a vukovári horvátok jogainak védelmében alakult, és a szerb kisebbség ellen fellépő szervezet kezdeményezte. A referendummal azt szeretnék elérni, hogy a kelet-horvátországi Vukováron ne lehessen cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat kihelyezni. A kétnyelvű feliratok elleni tiltakozások még a nyáron kezdődtek a városban, a kihelyezett táblákat többször is leszerelték. A tiltakozók azt sérelmezték, hogy a cirill betűs feliratok a délszláv háborúk (1991-1995) pusztításaira emlékeztetik őket. Az alkotmány azonban jelenleg lehetővé teszi a táblák kihelyezését, mert Vukováron a szerb kisebbség aránya meghaladja a 33 százalékot. 

A HRT híradójának nyilatkozó más diplomaták is arra figyelmeztettek, hogy a kezdeményezés sikere esetén nemcsak a szerb kisebbség jogai sérülnének, a szabályozás ugyanis a többi nemzetiségre is vonatkozna, így a Horvátországban élő magyar, cseh és szlovák közösség jogai is csorbulnának.

A Vecernji List című horvát napilap hétfőn diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy a kisebbségi jogok sérülése mellett Horvátország figyelmen kívül hagyná például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját is, illetve teljesen megszűnne a többnyelvűség Horvátországban, hiszen ha valamely területen élő nemzeti közösség aránya meghaladja az ötven százalékot, akkor az már nem minősül kisebbségnek.