Csalódottságuknak adtak hangot csütörtök késő este az Európai Unió képviselői amiatt, hogy Ukrajna leállította az EU-ukrán társulási folyamatot. Az uniós főképviselő szerint a kijevi döntés nemcsak Brüsszelben, hanem az ukrán nép körében is csalódást kelt.

Ukrajna sokat veszít ezzel a döntéssel – nyilatkozta Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki továbbra is úgy véli, hogy Ukrajna jövőjét az EU-val való szilárd kapcsolatok jelentik.

Ashton szerint az unió eddig egyetlen partnerének sem ajánlott olyan ambiciózus tartalmú társulási megállapodást, mint Ukrajnának. Az aláírással Kijev megerősíthette volna a reformirányvonalat, és világos jelzést adhatott volna a befektetőknek, valamint a nemzetközi pénzintézeteknek, hogy komolyak a modernizációs ígéretei, az ország a nemzetközi piacok megbízható tárgyalópartnere.

Mélységes csalódottságának adott hangot az Európai Parlament Ukrajnában tartózkodó két különmegbízottja, Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő és Pat Cox volt EP-elnök is. Késő esti közös közleményükben már tényként állapították meg, hogy „küldetésük 27. ukrajnai látogatása végén" tudomásul veszik az ukrán kormányfő közlését. Kwasniewski és Cox nyilatkozata nyugtázza, hogy Azarov az ukrán gazdaság siralmas állapotára is utalt, és arra, hogy az elmúlt hetekben drámai mértékben megnőtt az Ukrajnára nehezedő orosz nyomás.

A társulási megállapodás aláírásának előkészítését az ukrán kormány indoklása szerint nemzetbiztonsági okokból állították le. Egyúttal arról is döntöttek, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében felújítják a párbeszédet Oroszországgal, valamint a Független Államok Közösségével.

Az EP megbízottai üdvözölték, hogy az ukrán törvényhozás legalább a parlamenti választásokról szóló törvény módosítását elfogadta. Felszólították Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy teljesítse korábbi ígéreteit, és fogadják el az ügyészség reformjáról szóló, az ügyészi intézményrendszer függetlenségét megerősítő törvényt, valamint „az elítélt személyek külföldi gyógykezeléséről szóló törvényt".

Ez utóbbi lenne a „lex Timosenko", vagyis az a jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő Németországba távozhasson. A jogszabály tervezetének egyetlen szövegváltozatát sem sikerült elfogadtatni csütörtökön a kijevi parlamentben. A két uniós megbízott azt is közölte, hogy pénteken meglátogatják a Harkivban fogva tartott Timosenkót.