Az amerikai katonai bíróság felmentette a legsúlyosabb vád, az ellenséggel való összejátszás vádja alól Bradley Manning közlegényt, aki így is kaphat több mint 150 évet. A WikiLeaks-alapító elítélte a döntést.

Denise Lind ezredes, katonai bíró ugyanakkor bűnösnek ítélte a katonát a többi húsz vádpont többségében, így a kémkedés vádjában, mert titkos információkat adott át a leleplező portálnak az iraki és afganisztáni háborúról, valamint az Egyesült Államok titkos diplomáciai táviratairól.

A bíró szerint Manning 154 év börtönre számíthat azon vádpontok alapján, amelyekben bűnösnek találták. Büntetését szerdán kezdik ismertetni. A Washingtontól nem messze fekvő Fort Meade laktanyájában lefolytatott per 2012. február 23-án kezdődött. Manning 2009-2010-ben adta át az információkat a WikiLeaksnek, amely 2010 áprilisában kezdte el a kiszivárogtatást. A hírszerzési elemzéssel foglalkozó közlegényt már 2010 májusában letartóztatták Irakban.

Az ügyészek anarchista hackernek és hazaárulónak nevezték, aki válogatás nélkül kiszivárogtatta azt az információt, amelyet az esküje értelmében meg kellett volna védenie. Tudatában volt annak - hiszen kiképezték rá -, hogy a terroristák felhasználják az internetet információk gyűjtésére merényleteik előkészítéséhez. Az ügyvédek szerint viszont naiv kiszivárogtató, aki soha sem akarta, hogy az ellenség lássa az átadott anyagot.

Manning azt állította, direkt válogatott, nehogy ártson a katonáknak vagy a nemzetbiztonságnak. Azt beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériumi táviratot és más anyagot adott át. Az anyag mennyiségét tekintve ez volt az Egyesült Államok történetének legnagyobb kiszivárogtatása.

A WikiLeaks vezetője, Julian Assange az ítélethez azt a megjegyzést fűzte a Twitteren, hogy "ez egy új, súlyos precedens" a sajtó információkkal való ellátására nézve, és "veszélyes szélsőségre utal az Obama-kormányzat részéről a nemzetbiztonság terén".

Az Amnesty International jogvédő szervezet szerint az ellenséggel való összejátszás vádja "a törvény hatályának túlzott kiterjesztése, mert nem volt bizonyíték arra, hogy Manning szándékosan kárt akart okozni az Egyesült Államoknak" a kiszivárogtatással.