„Hatalmas hiba” lenne Nagy-Britanniát kiléptetni az EU-ból

"Hatalmas stratégiai hiba" lenne, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból - áll az egyik londoni politikai elemzőház hétfőn közzétett helyzetértékelésében.

A British Influence nevű kutatóintézet - amely magát "nem EU-barát, nem EU-gyűlölő, hanem EU-realista" intézményként jellemzi - a vitaindító célú manifesztumban hangsúlyozza azt a véleményét, hogy a brit EU-tagság feladása a nemzeti érdekek teljes megtagadása lenne, és nem csupán a brit gazdaságot sodorná veszélybe, de aláásná az Egyesült Államokkal ápolt politikai kapcsolatokat, és gyengítené Nagy-Britannia befolyását olyan felzárkózó hatalmakra, mint Kína és India.

A kutatóintézet tagjai között van az ellenzéki Munkáspárt, valamint a jelenleg koalícióban kormányzó Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták több aktív politikusa, köztük Lord Mandelson, a Tony Blair volt miniszterelnök által a Munkáspárt piacbarát reformjára meghirdetett program egykori főideológusa, valamint Kenneth Clarke tárca nélküli miniszter, a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb - és erőteljesen EU-pártinak tartott - veteránja.

Az intézet hétfőn közzétett elemzése szerint - amelynek összeállításában e politikusok is részt vettek - ha Nagy-Britannia kikerül az EU-ból, a brit áruk és szolgáltatások európai exportjához ugyanúgy be kellene tartania változó uniós szabványokat, mint eddig, csak éppen Londonnak már nem lenne beleszólása e szabványok kialakításába.

Nagy-Britannia így korántsem erősítené szuverenitását, hanem éppen ellenkezőleg, elveszítené azt, ha távozik az EU-ból - állapítják meg a szerzők.

Népszavazás 2007-ben

A brit EU-tagsággal kapcsolatos belpolitikai vita újult erővel lángolt fel azután, hogy a május elején megtartott részleges angliai és walesi helyhatósági választásokon korábbi eredményeihez képest átütő sikert ért el a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amelynek elsődleges célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból.

David Cameron miniszterelnök mindazonáltal már januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ös választásokat.

Az alsóház tory frakciójának EU-szkeptikus jobbszárnya azonban egyre nagyobb nyomást fejt ki a kormányra annak érdekében, hogy törvény rögzítse a referendum kiírásának kötelmét a következő kormány számára, arra az esetre is, ha 2015-ben a konzervatívok kikerülnének a hatalomból.

A brit EU-tagság feladásának kockázataira már a legnagyobb brit üzleti vállalkozások vezetői is felhívták a figyelmet. Néhány hete közölt nyílt levelükben - amelyet mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Sir Nigel Sheinwald, a Shell igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete is aláírt - arra hívták fel a figyelmet, hogy számításaik szerint évente akár 92 milliárd font (32 ezer milliárd forint) kárt is okozhat a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.

Kimaradt?