Olyan kompromisszumos módosító javaslatot szavazott meg kedden Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése Magyarországgal kapcsolatban, amely a megfigyelési (monitoring) eljárás hivatalos megindítása helyett csupán azt mondja ki, hogy "szoros figyelemmel kísérik" a helyzet alakulását.

Az eredeti előterjesztés annyira aggályosnak minősítette a jogállamiság magyarországi helyzetét, hogy - EU-tagország vonatkozásában mindeddig példátlan módon - hivatalos megfigyelési eljárás megindítását kezdeményezte.

Különböző országokhoz tartozó és különböző pártállású képviselők azonban olyan módosító indítványt adtak be - és végül fogadtattak el 135 szavazattal, 88 ellenében, 6 tartózkodás mellett -, amely ehelyett csupán a további magyarországi fejlemények szoros figyelemmel kísérését, majd - időhatár nélkül - a Magyarországnak tett javaslatok megvalósításának áttekintését helyezi kilátásba.

ET-tisztségviselők a nap folyamán felhívták a figyelmet arra: felettébb szokatlan döntés lenne, ha európai uniós tagállammal szemben megfigyelési eljárást indítanának. Ugyanakkor utaltak arra is, hogy az ET alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság a közelmúltban elmarasztaló tartalmú megállapításokat tett a negyedik magyar alaptörvény-módosítással kapcsolatban, és ez élénk visszhangot keltett az ET parlamenti közgyűlésében.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társ-jelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.

A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel, olyan szavazási procedúra eredményeként fogadta el, amelynek az egyértelműségét többen kétségbe vonták. A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoring bizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az ET nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás arra volt példa, mintha megint "előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás". Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.