A sztálini terror ukrajnai magyar áldozatainak rehabilitálását sürgette Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagja - tájékoztatta csütörtökön közleményben az MTI-t a képviselő sajtószolgálata.

Előző nap Volodimir Ribak házelnök elnökletével meghallgatást tartottak az ukrán parlamentben az emberi jogok jelenlegi ukrajnai helyzetéről, amelyen részt vett többek között Olekszandr Lavrinovics igazságügyi miniszter, Valerij Packan, a parlament emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó bizottságának elnöke, Valerija Lutkovszka ombudsman, Jaroszlav Romanyuk, a legfelsőbb bíróság elnöke, valamint jelen voltak a főügyészség, a parlamenti frakciók és civil szervezetek képviselői is. 

Gajdos István - aki az emberi jogi bizottságban titkári posztot tölt be - felszólalásában rámutatott arra, hogy nem szabad csupán a krími tatárokra korlátozni a rehabilitáció kérdését, hiszen 1944-től Kárpátaljáról is elhurcoltak magyar nemzetiségű férfiakat. Közülük nagyon sokan meghaltak, vagy életre szóló testi és lelki sérüléseket szenvedtek.

"Emellett rehabilitálni kell a deportált németeket, lengyeleket, románokat, örményeket, bolgárokat, sőt, még azokat az ukrán nemzetiségű polgárokat is, akiket annak idején kitelepítettek szülőföldjükről" - hangsúlyozta a képviselő. Rámutatott arra, hogy a nemzeti hovatartozás miatt deportált és megtorlás áldozatává vált személyek jogainak helyreállításáról szóló törvény alapján kellene rendezni a problémát.

Gajdos István újból sürgette továbbá a tavaly elfogadott és hatályba lépett nyelvtörvény teljes körű végrehajtását.

Szót emelt a nemzetiségek kulturális autonómiára vonatkozó jogának érvényesítése érdekében is. A képviselő, mint az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke rámutatott arra, hogy e jogot deklarálta az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló, több mint húsz éve elfogadott törvény, azonban mindmáig nem született döntés sem ezen autonómia tartalmáról, sem megvalósításának mechanizmusairól.       

A honatya azon véleményének adott hangot, hogy vagy új kisebbségi törvény, vagy egy külön jogszabály révén lehetne szabályozni a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájára vonatkozó jogait.