Hasznos tárgyalásokat tartott a héten a brit kormány és az Európai Unió a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, de változatlanul számos olyan terület van, ahol nehéz az előrelépés, és több ilyen kérdésben továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek – közölte David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője csütörtökön.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek végéig a brit kormány átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

Az erről folyó tárgyalássorozat csütörtök este befejeződött nyolcadik fordulója után David Frost a Downing Street által kiadott - ezúttal szinte semmiféle konkrétumot nem tartalmazó - nyilatkozatában közölte: a megbeszéléseken minden kérdés napirendre került, köztük a legnehezebbek is. A brit küldöttségvezető hangsúlyozta: London a tárgyalási folyamat elejétől következetesen tartja magát azokhoz az egyértelmű alapelvekhez, amelyek alapján lehetséges a megállapodás, és ezek az alapelvek nem változtak.

A brit fél mindig is olyan javaslatokat tett le az asztalra, amelyek alkalmasak a magas minőségű szabványokra épülő nyílt és igazságos verseny megteremtésére, ahogy az szuverén, autonóm, egyenrangú felek között egy modern szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséhez helyénvaló – fogalmazott csütörtök esti nyilatkozatában David Frost. A brit főtárgyaló szerint London továbbra is elkötelezetten törekszik arra, hogy október közepére elérhető legyen az egyezmény. Hozzátette: a tárgyalások a jövő héten Brüsszelben folytatódnak.

E hét eleji nyilatkozatában Boris Johnson brit miniszterelnök is leszögezte: az október 15-én esedékes EU-csúcsértekezletig megállapodásra kell jutni annak érdekében, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény az év végéig, vagyis az átmeneti időszak lejártáig életbe léphessen. Johnson szerint nincs értelme olyan menetrendekben gondolkodni, amelyek túlnyúlnak ezen az időponton.

„Ha addig nem jutunk egyezségre, akkor nem látok esélyt arra, hogy lesz köztünk szabadkereskedelmi megállapodás” – fogalmazott a brit kormányfő. David Frost brit küldöttségvezető a csütörtök este befejeződött nyolcadik tárgyalási forduló utáni nyilatkozatában - a korábbi, jórészt szintén eredménytelen fordulókat követő közleményeitől eltérően - óvakodott attól, hogy az Európai Uniót ostorozza az érdemi előrelépés hiányáért.

Mi legyen Észak-Írországgal?

Csütörtökön ugyanakkor szikrázó szócsata bontakozott ki London és az EU között egy brit törvénytervezet miatt, amely több pontban ellentmond az unióval tavaly októberben elért Brexit-megállapodás egyes sarkalatos fejezeteinek, köztük azoknak, amelyek célja az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozása.

Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfőbb vívmányaként hosszú ideje semmiféle fizikai ellenőrzés nincs. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, a Brexit-megállapodásban foglalt külön protokoll alapján Észak-Írország harmonizált viszonyrendszert tart fenn az EU egyes - főleg áruforgalmi - szabályrendszereinek néhány elemével.

E megoldás alapján az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti belső kereskedelmi forgalomban esetenként vámellenőrzésnek kell alávetni azokat az importárukat, amelyekről nem lehet kizárni, hogy beléphetnek az EU egységes belső piacára.

A brit törvénytervezet azonban minden körülmények között mentesítené az észak-írországi üzleti vállalkozásokat bármiféle külön vámdokumentációs kötelezettség alól az Egyesült Királyságon belüli kereskedelemben, akkor is, ha nem lesz szabadkereskedelmi egyezmény az unióval.

Az Európai Bizottság éles hangú csütörtöki nyilatkozatában szerződésszegésnek és a nemzetközi jog megsértésének nevezte a tervezetet, valamint követelte, hogy London a hónap végéig vonja vissza a törvényjavaslatot. A brit kormány az erről tartott csütörtöki londoni különtárgyalás után azt közölte, hogy erről nem lehet szó.