banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

A Pentagon nem hajlandó aktív katonákat bevetni a tüntetők ellen

Mark Esper amerikai védelmi miniszter szerdán Washingtonban, a Pentagonban (védelmi minisztériumban) tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy nem támogatja aktív katonák bevetését rendfenntartó célokra belföldön.

„Nem támogatom a lázadási törvény alkalmazását” – jelentette ki Esper, aki először nyilatkozott meg a nyilvánosság előtt a múlt héten kezdődött tüntetéssorozat kirobbanása óta. Az említett törvényre utalva leszögezte: a jogszabályhoz rendelt intézkedéseket „csakis a legvégső esetben szabad alkalmazni, és csakis a legsürgősebb és legsanyarúbb helyzetekben”.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn délután, a Fehér Ház Rózsakertjében tett rövid nyilatkozatában vetette fel, hogy a rend helyreállítása érdekében igénybe veheti azt az 1807-es, úgynevezett lázadási törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. A törvényt egyébként 1992-ben - George H.W. Bush elnöksége idején, a kaliforniai kormányzó kérésére - már alkalmazták, amikor Los Angelesben a mostanihoz hasonló eset történt. Akkor egy tüntetés során az afroamerikai Rodney Kinget négy rendőr brutálisan megverte, s hármukat később a bíróságon felmentették. A felmentő ítélet után országos tüntetéssorozat kezdődött.

„Mindig is úgy gondoltam, s változatlanul úgy gondolom, hogy a Nemzeti Gárda a legalkalmasabb a polgári hatóságok és a helyi rendőrség belföldi megtámogatására ilyen helyzetekben” – fogalmazott Mark Esper. Hozzáfűzte, hogy nemcsak miniszterként, hanem volt katonaként és a Nemzeti Gárda volt tagjaként is csakis a legvégső esetben tartja bevethetőnek az aktív szolgálatot teljesítő katonákat. „Most nincs ilyen helyzet” – szögezte le.

Mark Esper a sajtótájékoztatón határozottan elítélte a 46 éves afroamerikai George Floyd elleni brutális rendőri intézkedést, amelynek során Floyd meghalt. Május 25-én négy rendőr igazoltatta Floydot Minneapolisban, a földre kényszerítették és megbilincselték, s az egyik rendőr 8-9 percen keresztül a nyakára térdelt. A férfi - a halottkém jelentése szerint - az 5. percben életét vesztette. „Szörnyű bűncselekmény” – fogalmazott Mark Esper, és az intézkedő rendőrök felelősségre vonását követelte. „Ez tragédia, amelyet túl sokszor látunk ismétlődni” – hangoztatta.

A négy rendőrt egyébként másnap elbocsátották, a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvint pedig letartóztatták, és gyilkosság gyanújával vádat emeltek ellene.

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?