A Szent Péter tér közepén álló obeliszktől a Szent Péter-bazilikához vezető lépcsősor tetejéig haladt az idei nagypéntek este a római keresztút, amelyen a meditációk szövege a fizikai és lelki börtönbe zárt emberiséghez szólt a koronavírus-járvány miatt hívők nélkül maradt téren.

A római via crucis (keresztút) hagyományos helyszíne a Colosseum. Az idei volt az első alkalom 1965 óta, hogy a nagypéntek esti eseményt nem az ókori amfiteátrumnál tartották meg. A koronavírus-járvány miatt a Colosseum előtti tér most teljesen néptelen volt, ahogyan a Vatikán és Róma egész városa is. Ez az első húsvét az egyház történetében, amelyet hívők nélkül, az interneten rendeznek meg. A teljesen lezárt Szent Péter téren a keresztút vonalát mécsesek világították meg. Az első nyolc állomás a tér közepén, az obeliszknél volt, majd a keresztút a bazilika felé haladt tovább.

A tizenkettedik állomás a bazilika központi bejáratához felvezető lépcsősor alján volt, ahol egy fából faragott Krisztus-feszület állt. A római San Marcello al Corso-templomban őrzött keresztet 1522-ben körbevitték a városban az akkori pestisjárvány után. Most a koronavírus-járvány terjedése óta a Vatikánban állították ki.

A tizenharmadik állomás a lépcsősor közepén, a tizennegyedik a lépcsők tetején volt, ahol Ferenc pápa vette kézbe a feszületet. A keresztet többen vitték felváltva, köztük a vatikáni egészségügyi hivatal dolgozói, Padova egyik börtönének igazgatója, egy fegyőr, valamint egy korábbi elítélt is. Az állomásokon elhangzó gondolatokat többen írták, köztük a börtön rabjai, egy elítélt édesanyja, egy meggyilkolt lány szülei, egy fegyőr, valamint egy börtönben szolgáló pap.

A meditációk a fizikai és lelki börtönbe zárt emberek szenvedésére világítottak rá, ami gyakran a mással szembeni előítélet rácsait is jelentheti. A szöveg szerzői saját életüket idézték fel: a börtön temető, amelyben élő embereket hantolnak el, olyan emberi történeteket, amelyeket senki sem akar meglátni, megosztani – hangzott el a stációkon. Az utolsó állomást kísérő szöveg szerint az emberi kapcsolatok legnehezebb helyzetekben, fájdalomban és szenvedésben is kivirágozhatnak.

Ferenc pápa az idei keresztút végén rögtönzött beszédet sem mondott. Nagypéntek délután az egyházfő betelefonált a RAI olasz közszolgálati televízió vallási műsorába, és kifejtette, mennyire együtt érez a járvány betegeivel, átéli „a világ fájdalmát”. Ferenc pápa azt mondta, hogy a remény nem oszlatja el a szenvedést, de segítséget nyújt. A szombat esti vigíliát kilenc órától a bazilikában tartják, és Ferenc pápa itt mutatja be a húsvétvasárnapi ünnepi misét is. Vasárnap délben a húsvéti Urbi et Orbi áldást a hívők nélküli bazilikából adja a központi lodzsa helyett.