Éghajlat- és környezeti vészhelyzetet bejelentő állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön.

Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők azt várják az Európai Bizottságtól, hogy minden jogalkotási és költségvetési javaslata álljon összhangban azzal a céllal, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot. A vészhelyzet az EP szerint Európában és világszerte egyaránt fennáll.

Egy másik klímavédelmi állásfoglalásban az EP arra szólította fel az uniós bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája számára nyújtson be olyan stratégiát, amely alkalmas arra, hogy "a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-re" megvalósuljon az "éghajlat-semlegesség". A képviselők az Európai Bizottság új testületének elnökét, Ursula von der Leyent arra kérték, hogy ez a program tartalmazza azt a célértéket, miszerint 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkenést kívánnak elérni.

A képviselők szerint a légi közlekedés és a hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevésbé ambiciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból eredő kibocsátást - tették hozzá. Az Európai Bizottságnak a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia - szögezték le.

Az állásfoglalás szerint az uniós tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük hozzájárulásokat a nemzetközi éghajlati alaphoz. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának legnagyobb részét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait. A képviselők arra is felszólították a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagokra adott összes közvetlen és közvetett támogatást.