Tovább súlyosbítja az évek óta tartó humanitárius katasztrófát Törökország szíriai hadművelete, amelyet Donald Trump tett lehetővé az amerikai csapatok vaktában eldöntött kivonásával. Ismét életre kelhet az Iszlám Állam (ISIS), Európa pedig újabb menekülthullámmal szembesülhet.

Az ankarai vezetés szerdán indított katonai beavatkozást Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre, azzal a céllal, hogy kiszorítsa a területről a terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amely 480 kilométer hosszan ellenőrzi a határ szíriai oldalát.

Ankara szerint az YPG a törökországi kurd szakadár fegyveresek, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai szövetségese. „Küldetésünk megakadályozni egy terrorfolyosó létrehozását a déli határunkon és békét vinni a térségbe” – írta a Twitteren az offenzíva megindításakor Recep Tayyip Erdoğan török elnök. További részletekkel nem szolgált. Ugyanakkor Ankara már korábban bejelentette, hogy létre akar hozni egy legalább 30 kilométer széles biztonsági övezetet Szíriában, ahova „visszatelepítheti” az országban az évek során felgyűlt mintegy 3,5 millió szíriai menekültet.

Eddig a határvidék nagy részét a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellenőrizte, amely a Nyugat fontos szövetségese volt az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzésében. Törökország azonban biztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t, akárcsak politikai szárnyát, a Demokratikus Unió Pártot (PYD). A két szervezet Ankara szerint „megkülönböztethetetlen a Kurdisztáni Munkáspárttól”, amely a kurdok által lakott törökországi régiók autonómiájáért küzd, és amelyet az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tart nyilván.

Amerikai jóváhagyás

A török offenzíva két nappal azután indult, hogy Donald Trump elnök bejelentette az amerikai csapatok kivonását a régióból. A döntést sokan – elsősorban Ankara – úgy értelmezték, mint a török vezetés által tervezett katonai beavatkozás jóváhagyását. Az amerikai elnök azt is közölte, hogy Törökország átveszi az Iszlám Állam fogva tartott harcosait a Szíriai Demokratikus Erőktől (SDF) – amelynek gerincét éppen az YPG képezi –, de nem szolgált részletekkel azt illetően, hogy ez hogyan történne.

A Fehér Ház vasárnapi közleménye is azt jelezte, hogy Washington egyetért a török offenzívával, amelyről Donald Trump telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdoğan török államfővel. A kommüniké szerint az Egyesült Államok fegyveres erői nem vesznek részt „a régóta tervezett hadműveletben”, hanem „az ISIS kalifátusának legyőzése után” elhagyják az övezetet.

Újjáéledhet az ISIS

A republikánus elnök döntését nemcsak a demokrata ellenzék bírálta. Brett McGurk – aki tavaly decemberi lemondásáig Donald Trump különmegbízottja volt az ISIS elleni harcokban – úgy vélte, az amerikai katonák kivonása ismét destabilizálhatja a régiót. A közszolgálati rádiónak nyilatkozva McGurk előzmény nélkülinek nevezte, hogy az elnök vaktában, mindössze egy idegen vezetővel folytatott telefonbeszélgetés alapján hozott meg egy ilyen horderejű döntést.

Ráadásul Trump lépése ellentmond a Pentagon és az amerikai külügyminisztérium javaslatainak. Utóbbiak figyelmeztették az elnököt, hogy egy török invázió – amellett, hogy veszélybe hozza az Egyesült Államokkal szövetséges kurdokat – több ezer dzsihadista harcos szélnek engedését és potenciálisan az ISIS újraéledését eredményezheti.

Pénteken Isztambulba utazott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: a közös ellenség az Iszlám Állam, nem szabad engedni, hogy a terrorszervezet elleni nemzetközi fellépés utóbbi években elért eredményei veszélybe kerüljenek, és az északkelet-szíriai internálótáborokból megszökjenek az elfogott dzsihadisták.

Trump azonban mindenáron véget akar vetni a „végeérhetetlen háborúnak”, amelynek folytatása meglátása szerint nem amerikai, hanem török és európai érdek. Erre utalt a Fehér Ház közleménye is. Eszerint az Egyesült Államok kormánya sikertelenül próbált nyomást gyakorolni „Franciaországra, Németországra és más európai államokra, ahonnan sok ISIS-harcos érkezett, hogy fogadják vissza őket”. A közlemény hozzáteszi, hogy az USA nem akarja az amerikai adófizetők pénzén végeláthatatlan ideig fogva tartani a terroristákat, akikért „ezentúl Törökország felel”.

Etnikai tisztogatás

Mindössze két nap után kiderült, hogy a törökök pontosan azt teszik, amire az amerikai katonák kivonása esetén számítani lehetett: igyekeznek elűzni a kurdokat a török-szíriai határ közeléből. Az etnikai tisztogatás veszélyére egyébként már az offenzíva megkezdése előtt figyelmeztetett a Szíriai Demokratikus Erők egyik tábornoka. Mazloum Kobani Abdi kedden, az amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozva azt mondta: tudomásuk van arról, hogy Ankara régóta tervezi a szíriai bevonulást, amelynek célja „a demográfia megváltoztatása” a térségben. Röviddel az offenzíva megindítása után Mustafa Bali, az SDF szóvivője azzal vádolta Törökországot, hogy légi ereje szándékosan támad polgári célpontokat, „a térségben eluralkodott a pánik”.

Három nappal a török hadsereg szíriai bevonulása után az ENSZ adatai szerint 100 ezer ember hagyta el az otthonát a harcok elől menekülve. A UNICEF közlése szerint egy csütörtöki támadás kiiktatott egy szivattyúállomást, amely 400 ezer embernek biztosított ivóvizet.

Trump meggondolta magát

Az amerikai kormányzat pénteken jelezte, hogy szankciókkal sújtja Ankarát az USA-val szövetséges kurd milíciák elleni brutális támadások miatt. „Az elnök aggódik a katonai offenzíva, valamint civilek, polgári létesítmények, etnikai és vallásai kisebbségek potenciális célba vétele miatt” – közölte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter, akinek tárcája – a Fehér Házzal és a külügyminisztériummal konzultálva – dönthet a konkrét szankciókról. Elmondása szerint készül egy elnöki rendelet, amely „lehetővé tesz nagyon jelentős szankciókat” bárki ellen, aki tagja az Erdoğan-rezsimnek vagy kapcsolatban áll a török kormánnyal.

Európai szankciók

Szankciókat tervez az Európai Unió is. Amélie de Montchalin, Franciaország európai ügyi minisztere pénteken azt nyilatkozta, az esetleges szankciók kérdése „napirenden van”, arról a jövő heti uniós csúcstalálkozón tárgyalnak a tagállamok vezetői. Azt megelőzően, hétfőn az unió külügyminiszterei vitatják meg a szíriai helyzetet. Ann Linde svéd külügyminiszter közölte, hogy országa fegyverembargót javasol Törökország ellen, „a nemzetközi jog megsértése miatt”. Norvégia és Finnország máris leállította a fegyverszállításait Ankarának.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke visszafogottságra intette Ankarát hozzátéve, hogy ha a hadműveletek célja egy úgynevezett biztonsági övezet létrehozása, „ne számítson arra, hogy az Európai Unió fizet érte”.

Az európai bírálatokra fenyegetéssel válaszolt a török elnök. Azt nyilatkozta, hogy „megnyitja a kapukat”, azaz menekültek millióival árasztja el Európát, ha az uniós vezetők megszállásnak minősítik a szíriai hadműveletet. (Erdoğan többször is fenyegetőzött ezzel 2016, a Törökország és az Unió között létrejött migrációs egyezmény aláírása óta.)

Magyar vétó

Az Európai Unió már kedden, az offenzíva megindítása előtt figyelmeztetni akarta Törökországot a hadművelet veszélyeire, azonban a német sajtó szerint az Orbán-kormány megvétózta a közös állásfoglalást. A Spiegel beszámolója szerint szerdán napközben nagy nyomás volt a magyar félen, hogy megmagyarázza a döntését, de közben befutott a török bevonulás híre, így a figyelmeztetés okafogyottá vált. Végül szerda estére megszületett az EU-tagországok egységes álláspontja, amelyet Federica Mogherini külpolitikai főképviselő hozott nyilvánosságra. Ebben az Európai Unió felszólítja Törökországot, hogy azonnal állítsa le az egyoldalú katonai hadműveletet, mivel az további civil áldozatokat követelhet, és újabb menekülthullámot indíthat meg.

Az affér kapcsán ismét felmerült az uniós döntéshozatal reformjának kérdése. A Spiegel cikke megjegyzi, hogy a magyarok újabb vétója miatt uniós diplomáciai körökben visszatérő vélemény, hogy külpolitikai kérdésekben át kell térni a többségi döntési mechanizmusra.