Belgrád és Pristina is elfogadta a brüsszeli megállapodást
A szerb kormány és a koszovói parlament is elfogadta hétfőn a kormányfői szinten parafált szerb-koszovói megállapodást - jelentette a belgrádi média.
Az RTS szerb közszolgálati televízió tájékoztatása szerint a szerb kormány utasította az illetékes minisztériumokat, kormányhivatalokat és szervezeteket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az egyezmény végrehajtásához.
A Beta hírügynökség jelentése szerint hétfő reggel a koszovói parlament is nagy többséggel elfogadta az Európai Unió közvetítésével tető alá hozott, Belgrád és Pristina viszonyát, illetve a szerbek lakta Észak-Koszovó jogállását rendező brüsszeli egyezményt. A parlamentben 85 képviselő támogatta a megállapodást, heten szavaztak ellene. Csak az Önrendelkezés nevű ultranacionalista mozgalom képviselői ellenezték a megállapodást, megpróbálták megzavarni a parlamenti vitát és megakadályozni a szavazást.
Az éjszakába nyúló parlamenti ülésen Hashim Thaci azt hangoztatta, hogy a megállapodás Koszovó és a térség jövőjét, békéjét és biztonságát szolgálja, szavatolja Koszovó szuverenitását, az alkotmány és a törvények érvényesítését az ország egész területén, illetve felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamost intézményrendszert Észak-Koszovóban. Thaci leszögezte, hogy a 15 szakaszból álló egyezmény egyik pontja se kérdőjelezi meg az ország területi egységét.
Brüsszeli értesülések szerint Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője - konkrét dátum megjelölése nélkül - azt fogja javasolni hétfőn az uniós országok külügy-, illetve Európa-ügyi minisztereinek, hogy Szerbia kezdhesse meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat, Koszovó pedig a társulási megállapodást célzó tárgyalásokat. Korábban olyan feltételezések láttak napvilágot, hogy amennyiben a szerb-koszovói egyeztetés sikerrel jár, akkor - az elvben már most is EU-tagjelöltnek számító - Szerbia idén júliusban megkezdheti a tényleges csatlakozási tárgyalásokat.
A pénteken miniszterelnöki szinten parafált szerb-koszovói megállapodást mind Szerbiában, mind az albán többségű Koszovóban bírálta a nacionalista ellenzék. Az észak-koszovói szerbek politikai képviselői szintén elégedetlenek, Belgrád árulásáról beszélnek. A szerb kormány képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy Szerbia a megállapodással - a vádakban foglalt állításokkal szemben - nem ismerte el a tőle 2008-ban elszakadt Koszovó állami önállóságát, viszont az észak-koszovói szerbek bizonyos autonómiajogokat kapnak.