Izlandon két cég foglalkozik bálnavadászattal, közülük a csukabálnákra szakosodott IP Utgerd ehf. csütörtökön közölte, hogy idén nem próbálkozik a cetek elejtésével, mert a halászati tilalmi övezet határainak kitolása miatt túl költséges lenne a bálnavadászat.

A nagytestű tengeri emlősök közül a legkisebbnek számító – legfeljebb 11 méteresre és nyolctonnásra megnövő – csukabálna húsát főként a hazai piacon fogyasztják. Helyette a halásztársaság, amely tavaly hat példányt fogott ki, idén a tengeri uborkákra koncentrál.

A másik bálnavadász-társaság, a Hvalur hf., amely főleg japán exportra ejt el közönséges barázdásbálnákat, már június elején közölte, hogy idén lemond a bálnavadászatról a távol-keleti eladási nehézségek miatt, de azért is, mert idén későn adták ki a halászati engedélyeket, és a hajóknak nem volt elég idejük a felkészülésre.

A közönséges barázdásbálna a második legnagyobb cetféle, 24 méteresre és 45-64 tonnásra is megnőhet. Izlandon tavaly 145 példányt ejtettek el belőle.

Természetvédelmi szervezetek örvendezve nyugtázták, hogy a halászati vállalatok döntése nyomán idén 209 barázdásbálna és 217 csukabálna „menekülhet meg a kínhaláltól az izlandi vizeken” – a reykjavíki kormány ugyanis évente ennyi bálna leölését engedélyezte 2023-ig, az állatokat pedig a sok szenvedést okozó robbanószigonnyal ejtik el.

Az 1986-ban életbe lépett nemzetközi moratóriummal dacolva Izland 2003-ban „tudományos kutatások” örvén újrakezdte a bálnavadászatot, 2006-tól pedig a vállaltan üzleti célú lehalászást is.

Hosszú évek után idén július elsejétől Japán is felújítja a nyíltan kereskedelmi célú bálnavadászatot.