Háromszorosan profitál Németország a munkaerő szabad áramlásának az Európai Unióban (EU) csaknem teljes körűen érvényesülő elvéből, mert az uniós tagországokból érkező bevándorlók fiatalabbak és képzettebbek, mint a német lakosság, és elég sokan vannak ahhoz, hogy ellensúlyozzák a népesség öregedésének a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatását - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A tekintélyes német alapítványok által a migrációs folyamatok vizsgálatára létrehozott tudományos tanácsadó testület (SVR) Berlinben bemutatott jelentése szerint a legutóbbi, 2012 első félévéből származó adatok alapján a bevándorlók kétharmada uniós tagországból érkezik Németországba. Az adatok trendfordulót jeleznek, azt mutatják, hogy Németország a fiatal és jól képzett uniós állampolgárokat mágnesként vonzó célponttá vált. Korábban elsősorban alacsony képzettségű bevándorlók érkeztek főleg az EU-n kívülről, az országból pedig mindenekelőtt magasan képzett munkaerő távozott - emelték ki a kutatók.

A német lakosság 18,1 százaléka diplomás, míg például az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamokból - köztük Magyarországról - érkező bevándorlók körében meghaladja a 20 százalékot a felsőfokú végzettségűek aránya. A bevándorlók átlagos életkora az EU-ból érkező valamennyi bevándorlót tekintve 10 évvel alacsonyabb, mint a lakosság egészének átlagéletkora - tették hozzá.

A jelentésben hangsúlyozták, hogy az uniós állampolgárok nagyobb mértékű bevándorlása révén tavaly 15 éve először ellensúlyozta a bevándorlás a szociális ellátórendszer terheinek növekedését, amely a demográfiai változásból - vagyis a születésszám csökkenésének és várható élettartam emelkedésének következtében zajló társadalmi elöregedésből - fakad.

Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai előtt 2011 májusában nyílt meg a német munkaerőpiac. A 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárait még 2014-ig munkavállalási korlátozások sújtják. Az utóbbi hónapokban felmerültek aggodalmak, hogy a munkaerőpiac teljes felszabadítása nyomán a szegénység elől menekülő románok és bolgárok tömege érkezhet Németországba, ami jelentősen megterhelheti a szociális ellátórendszert.

Az SVR szerint ezek az aggodalmak nem megalapozottak; a 2007 óta érkezett románok és bolgárok túlnyomó többsége dolgozni jött Németországba, és nem a hazaihoz képest bőkezű szociális támogatásokért. A munkaerőpiacon legaktívabb, 25 és 44 év közötti korosztályt tekintve például a németországi románok és bolgárok 72,1 százaléka áll munkaviszonyban - mutatták ki az SVR kutatói.

A munkaerő szabad áramlása sikeres modell, hatására "igazi európai munkaerőpiac" alakul ki - húzta alá Christine Langenfeld, az SVR elnöke a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Az elv a gazdasági válság próbáját is kiállta, hiszen a válság miatt munkanélkülivé vált uniós állampolgárok Németországban elhelyezkedve hozzájárulnak a németországi munkaerőhiány enyhítéséhez, és csökkentik a hazájuk szociális rendszerére nehezedő terheket. Ugyanakkor az egységes belső munkaerőpiac kiépítéséhez sok erőfeszítésre van még szükség. Mindenekelőtt a nyelvoktatást kell fejleszteni, és ki kell alakítani a szakmai képesítések és diplomák elismertetésének uniós szintű rendszerét - mondta a szakértő.

A német statisztikai hivatal adatai szerint 2012 első félévében 500 595 bevándorló költözött az országba, ami 66 ezres, 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Magyarországról 25 415 bevándorlót regisztráltak, ami 46 százalékos növekedés éves szinten.