Andrij Parubij ukrán házelnök pénteken kijelentette, hogy a következő plenáris hét elején, május 14-én alá fogja írni a csütörtökön a parlament által elfogadott nyelvtörvényt, azt követően pedig Petro Porosenko hivatalban lévő elnök is haladéktalanul ellátja azt kézjegyével. A magyar diplomácia elfogadhatatlannak nevezte a jogszabályt, a román külügy összevonta a szemöldökét.

Az ukrán parlament elnöke elmondta, hogy a törvényhozáshoz négy indítványt is benyújtottak a nyelvtörvény eltörlésére vonatkozóan. Parubij szavai szerint a házszabály értelmében legalább két nap kell arra, hogy döntsenek az előterjesztésekről.

„E javaslatok elutasítása nem jelent nehézséget a parlament számára, viszont ha ezt két napnál előbb megtesszük, és a nyelvtörvény előbb kerül aláírásra, az megkérdőjelezi a jogszabály legitimitását” – magyarázta. Hozzátette, hogy a legkisebb eljárási hiba miatt is a jogszabály ellenzői az alkotmánybírósághoz fognak fordulni.

„Ezért a következő plenáris hét keddjén sürgősséggel napirendre tűzzük mindezeket az indítványokat. Rögtön elvetjük azokat. A nyelvtörvényt addigra a parlament hivatala előkészíti, minden módosítást beilleszt, és azonnal aláírom. Petro Porosenko úgyszintén haladéktalanul aláírja” – szögezte le.

Hozzátette: semmi esélye a volt „régiópárti” képviselőknek – a Moszkva-barát, leváltott exelnök, Viktor Janukovics egykori híveinek – arra, hogy megakadályozzák a törvény hatályba lépését.

Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök közölte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt arra vonatkozóan, tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.

Szijjártó: elfogadhatatlan az ukrán nyelvtörvény, Porosenko szellemiségét idézi

Elfogadhatatlannak nevezte a csütörtökön megszavazott ukrán nyelvtörvényt Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott: a magyar nemzeti közösség jogait sértő törvény Petro Porosenko távozófélben lévő elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott.

Azonban az ukrán szavazók nagy többséggel egy másik elnököt választottak Volodimir Zelenszkij személyében, és véget vetettek a Porosenko-korszaknak – jelezte a Pekingben tárgyaló Szijjártó Péter.

„Azt reméljük, hogy a kölcsönös tisztelet talaján állva és a megoldáskeresés szándékával tisztázni tudjuk majd az új, elsöprő többséggel megválasztott elnökkel a magyar nemzeti közösség jogait érintő jogszabályok nyomán előállt helyzetet” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette, az új ukrán elnök első megnyilatkozásai akár bizakodásra is okot adhatnak, ezért a hivatalba lépése után „minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna és Magyarország kapcsolatát helyreállítsuk”, és visszaálljon az a korábbi időszak, amikor kifejezetten pozitívan lehetett nyilatkozni a két ország viszonyáról.

Soltész Miklós: elkeserítő az ukrán nyelvtörvény és Brüsszel hallgatása

Elkeserítőnek nevezte a magyar miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a csütörtökön elfogadott ukrán nyelvtörvényre utalva, hogy „egy ország ilyen jogszabályt” alkotott. Még elkeserítőbb a hallgatás Brüsszelben – tette hozzá Soltész Miklós.

Soltész Miklós felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után Magyarország elsőként ismerte el az önálló Ukrajnát, támogatta nemzetközi integrációs törekvéseit, elsőként biztosította a kedvezményes határátlépést és nyújtott humanitárius segítséget ha baj volt, és ebben nem tett különbséget ukrajnai magyarok, ruszinok, vagy ukránok között.

„Most azonban szomorúan tapasztaljuk, hogy a ruszin nemzetiséget el sem ismerik külön nemzetiségként, tegnap pedig olyan törvény született meg, ami teljesen elfogadhatatlan”, és bár azt mondják, hogy „az orosz kisebbség ellen szól, de ez kihat magyarokra, bolgárokra, románokra, ruszinokra, szlovákokra és lengyelekre egyaránt” – hangoztatta Soltész Miklós.

Hozzátette: nem, fogadható el, hogy egy szomszédos, egyébként európai integrációs törekvéssel bíró ország, ilyen mértékben sújtsa nemzetiségeit.

A román külügy „figyelemmel kíséri a fejleményeket”

A kétoldalú kapcsolatok, a Fekete-tenger térségének biztonsági kérdései, a NATO–Ukrajna együttműködés és a szomszédos ország európai uniós csatlakozási törekvése mellett az ukrán nyelvtörvény is napirendre került a Dan Neculăescu külügyi államtitkár és Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes közötti csütörtöki bukaresti találkozón.

A külügyminisztérium honlapján olvasható sajtóközlemény szerint Neculăescu kifejtette a tárca álláspontját, amely szerint „remélik, hogy az elfogadott törvény szavatolni fogja a román kisebbség jogait, a vonatkozó nemzetközi nomrákkal és előirányzásokkal összhangban”.

A román diplomácia „figyelmesen áttanulmányozza a törvény szövegét”, és „párbeszéd útján próbálja elérni, hogy az Ukrajnában élő románok közösségi és egyéni jogai ne sérüljenek”, és abban maradta hogy a román–ukrán kormányközi bizottságban folytatják a tárgyalásokat „a nemzeti közösségekhez tartozó személyek jogainak védelméről”.