Szabálytalanságokra hivatkozva fellebbezést nyújtott be kedden a Törökországban kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi helyhatósági választás isztambuli eredménye ellen - értesült a Hürriyet török napilap. Az Anadolu török állami hírügynökség által közzétett, nem hivatalos végeredmény szerint az ellenzéki jelölt szerezte meg a főpolgármesteri széket.

A Hürriyet információi szerint az iszlamista-konzervatív AKP a nagyváros mind a 39 kerületében élni fog a fellebbezés lehetőségével. Az AKP Ankara tartományi elnöke, Hakan Han Özcan újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a kormánypárt - ugyancsak "szembetűnő" szabálytalanságokra hivatkozva - Ankara 25 kerületében is fellebbezett az eredmény ellen a délután 15 órás határidőig.A szavazatokat hétfő estére már 100 százalékban feldolgozták, de a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) még nem hirdette ki a hivatalos végeredményt. Az YSK elnöke, Sadi Güven kedden korábban újságíróknak azt mondta, hogy a benyújtott panaszok elbírálására két nap áll rendelkezésre.

A nem hivatalos végeredmény szerint az AKP másfél évtized után elveszíteni látszik a fővárost, Ankarát és Isztambult is.

Isztambulban, ahol mintegy 10,5 millió volt a választásra jogosultak száma, a két fő esélyes között mindössze 24 808 voks a különbség. Az AKP-s induló, Binali Yildirim a szavazatok 48,51, míg a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu a 48,79 százalékát szerezte meg. Twitter-fiókján Imamoglut már Isztambul főpolgármestereként tüntették fel.

A másik kulcsfontosságú városban, Ankarában az ellenzéki CHP színeiben induló Mansur Yavas 50,91 százalékot kapott, míg az AKP-s Mehmet Özhaseki 47,10-et.

Ettől a két eredménytől eltekintve a 30 legnagyobb török városból az AKP jelen állás szerint 15-öt, míg a CHP 11-et tudott megszerezni. További három nagyváros jutott a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP), egy pedig az AKP-vel választási szövetségben induló, nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP).

A helyhatósági választás eredményét a közvélekedés fokozott jelentőségűnek tartja, miután ez volt az első megmérettetés a tavaly júniusi elnök- és parlamenti választás, majd az elnöki rendszer júliusi életbe lépése óta.