Az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét - jelentette ki a  Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke a legfrissebb magyar fejleményekről szóló szerdai európai parlamenti (EP-) vitán. Deutsch Tamás fideszes képviselő szerint azonban a téma újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány.

A brüsszeli plenáris ülésen Frans Timmermans üdvözölte a kérdés napirendre vételét, s rámutatott, hogy Magyarország önként, szuverén döntés útján vált az Európai Unió tagjává. A csatlakozással minden ország vállalja a közösségi szabályok betartását, az Európai Bizottság feladata pedig annak vizsgálata, hogy megfelelően eleget tesznek-e ennek - mondta.

"Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amely nem akar migránsokat befogadni, pusztán azon kötelezettségek betartásáról van szó, amelyeket Magyarország maga vállalt. Pontosan úgy járunk el, mint minden más ország esetében, se többről, se kevesebbről nincs szó" - fogalmazott.

Timmermans érintette a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, mondván, "példátlan, sajnálatos és szomorú, hogy egy felsőoktatási intézmény arra kényszerül, hogy elhagyjon egy uniós tagállamot". Elmondta továbbá, a bizottság vizsgálja, hogy összhangban van-e az uniós joggal a munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságok felállítása.

Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek védeniük kell a közös értékeket, a jogállamiságot, a szabadságjogokat, a demokráciát és az egyenlőséget, amelyek sarokkövei a közösségnek.

Fidesz: a támadás ürügy a választási kampányra

Ezután Deutsch Tamás fideszes képviselő szólalt fel, aki szerint "a magyar kérdés újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány, ezért indított a testület balliberális többsége újra támadást a magyar emberek ellen". Az EP-képviselők indulata Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amiben a magyarok elsöprő többsége, párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar. Ez a kérdés a bevándorlás ügye - emelte ki.

Párttársa, Gál Kinga szerint a vádak mindegyike nevetséges és mellőzi a tényeket, s ha egyenlő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna. Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szintén kettős mércét emlegetett "az európai establishment részéről a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni támadások" kapcsán.

"Magyarország látszatdemokrácia"

Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke úgy vélekedett, hogy Magyarország egyre inkább csak "látszatdemokrácia", a kormány pedig semmibe veszi az Európai Parlamentet, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni "európai barátai" álláspontját.

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini ismét arról beszélt, hogy mihamarabb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis "sodródik a tekintélyelvűség útján". "A bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát. A társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját" - fogalmazott.

"Orbán megfutamodott"

Balczó Zoltán jobbikos képviselő aláhúzta: "Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból". Az MSZP-s Szanyi Tibor pedig kijelentette, hogy a kormány "a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította", és közölte, "az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik".

Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa kijelentette, hogy Orbán Viktor megfutamodott a vitától, bár nem is lett volna mit mondania az elmúlt kilenc év kormányzása után, amelynek során folyamatosan aláásták az állampolgárok alapszerződésekbe foglalt jogait. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője aláhúzta: "Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, s ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket".

Morvai Krisztina független EP-képviselő a jelenlévők alacsony számán élcelődött, és hangsúlyozta, "senkit nem érdekel már Sargentini szerencsétlenkedése", miután láthatóan "elbukott a támadása Magyarország ellen". Az ülésteremben valóban sok volt az üres padsor, a képviselőknek mindössze töredéke vett részt a vitán.

A vita legvégén Melania Ciot, a soros román elnökség nevében ismét biztosított mindenkit, hogy védeni fogják a jogállamiságot. Azt ígérte, hogy tájékoztatják majd a parlamentet a fejleményekről és megköszönte a hozzászólásokat.