Theresa May brit miniszterelnök hivatala szerint rendkívül aggályosak azok a képviselői törekvések, amelyek célja a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) vezető folyamat késleltetése vagy leállítása. A felhívás előzményeként több olyan képviselői törvénytervezet is nyilvánosságra került, amely halasztaná a kilépést, illetve megtiltaná a kormánynak a megállapodás nélküli Brexitet.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit laphoz eljutott tervezetek egyike – amelyet Dominic Grieve, a konzervatív párti brit kormány volt jogi főtanácsadója készül előterjeszteni – a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján zajló Brexit-folyamat felfüggesztését irányozza elő.

Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot. A cikkely alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás.

Az 50. cikkelyben meghatározott kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga. Ezt az EU bíróságának nemrégiben hozott végzése megerősítette.

Egy másik képviselői tervezet, amelyről szintén a The Sunday Times számolt be, megtiltaná a kormánynak, hogy megállapodás nélkül léptesse ki az országot az EU-ból, és szintén a Brexit halasztásáról intézkedne abban az esetben, ha a kilépés március 29-én esedékes napjáig nem sikerülne életbe léptetni valamilyen megállapodást a Brexit feltételrendszeréről.

Theresa May hivatalának szóvivője a BBC-nek nyilatkozva vasárnap  „mélységesen aggályosnak" nevezte e képviselői tervezeteket, mondván: e kezdeményezések azzal a veszéllyel járnak, hogy a parlament teljeséggel leállíthatja a Brexit-folyamatot. A Downing Street illetékese szerint  „életfontosságú", hogy a választott politikusok teljesítsék a kilépésről szóló népszavazási döntést.   

A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást az alsóház azonban a héten a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította. Theresa Maynek a megállapodás alsóházi tárgyalási folyamata közben – a kormány szándékai ellenére – elfogadott törvénymódosítás alapján három ülésnapon belül, vagyis hétfőig kell a ház elé terjesztenie a kormány új javaslatait arról, hogy a Brexit-folyamat milyen irányt vegyen.

May hétfőn ismerteti a parlamentben a kormány álláspontját a továbbiakról. Ez a törvény alapján semleges hangvételű és módosítható indítvány lesz, amelyet az alsóház január 29-én tárgyal és aznap szavaz is róla.

A The Sunday Times úgy tudja, hogy a kormányfő kétoldalú megállapodásra tesz javaslatot Írországnak, annak érdekében, hogy az EU-val kötött megállapodásból kikerülhessen annak legsúlyosabban bírált eleme, a backstop-mechanizmus, vagyis az a tartalékmegoldás, amelynek alapján – ha más megoldás nem születik – egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére.

Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter vasárnap közvetve megerősítette az értesülést. Fox a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: kompromisszumra lesz szükség a backstop-mechanizmus ügyében, annak érdekében, hogy el lehessen fogadtatni a Brexit-megállapodást az alsóházban.

Simon Coveney ír miniszterelnök-helyettes azonban vasárnapi Twitter-üzenetében máris kizárta bármiféle olyan kétoldalú megállapodás lehetőségét Londonnal, amely eltávolítaná az ír-északír határellenőrzés elkerülését garantáló backstop-megoldást a Brexit-egyezményből.