Ezzel szinte el is dőlt: az észak-írek nem fogadják el a brexit-megállapodást
Továbbra sem fogadja el a legnagyobb észak-írországi párt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, így a kormányzó Konzervatív Pártnak elvileg nem lehet többsége a kedden késő estére tervezett alsóházi szavazáson.
Londoni elemzői vélemények szerint a megállapodás leszavazása esetén immár 50 százalékra tehető a tárgyalási folyamat meghosszabbításának esélye. Ez azt jelentené, hogy a brit EU-tagság nem szűnne meg a március végén esedékes időpontban.
Tonight will be historic but for the wrong reasons. We will oppose the toxic backstop & vote against the WA. It’s time for a sensible deal which governs our exit from the EU & supports all parts of the UK.
— Arlene Foster (@DUPleader) 2019(e)ko urtarrilaren 15(a)
Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője keddi Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy történelmi nap a keddi, csak rossz okokból. Foster szerint a párt által leginkább elvetett elem, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgáló tartalékmegoldás "mérgező hatású", így a DUP a szavazáson a kilépési megállapodás ellen voksol.
A Konzervatív Párt a 2017-ben tartott előrehozott parlamenti választások óta kisebbségben kormányoz, és csak a DUP tízfős alsóházi frakciójának eseti külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban. Az északír protestáns britpárti erő azonban a kezdetektől elvetette az EU-val novemberben elért megállapodást, és Arlene Foster keddi Twitter-bejegyzésében megerősítette, hogy a DUP nem szavazza meg az egyezményt.
Az 585 oldalas kilépési megállapodás részét képező tartalékmechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely feleslegessé tenné a fizikai ellenőrzés felújítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
A kormányzó Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas Brexit-tábora és a DUP ezt a megoldást mereven elutasítja. Fő érvük az, hogy a megállapodásban nem szerepel végdátum a tartalékmegoldás érvényben tarthatóságának maximális időtartamára, és így az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.
Jöhet a bizalmatlansági indítvány
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője keddi nyilatkozatában megerősítette, hogy pártja a kilépési megállapodás alsóházi leszavazása esetén újabb előrehozott választások kiírását fogja követelni. Corbyn szerint Theresa May miniszterelnök rossz megállapodást kötött az EU-val, és csak magát okolhatja a Brexit-tárgyalásokkal "elpocsékolt két évért".
Corbyn már korábban kilátásba helyezte, hogy a megállapodás leszavazása esetén a Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen, ennek időpontját azonban nem jelölte meg, csak annyit mondott, hogy a lépés "hamarosan" várható.
Az esetleges bizalmatlansági indítvány sikere nem vehető biztosra a Brexit-megállapodás jelentős arányú elvetése esetén sem, mivel a tory Brexit-tábor és a DUP is jelezte, hogy egy ilyen kezdeményezés esetén felsorakoznának a kormány mögött.
Eltolódhat a kilépési folyamat
Londoni elemzői vélemények szerint a Brexit-egyezmény alsóházi elutasítása esetén az alapeseti forgatókönyv az lenne, hogy az Egyesült Királyság március 29-én megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-politikai elemzőműhely, a Capital Economics keddi helyzetértékelésében közölte: azt sem tartja kizártnak, hogy ebben az esetben Theresa Mayt a kabinet lemondásra kényszeríti, és a kormány élére egy Brexit-párti új vezető kerül, akinek "nem okozna problémát" a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból, akár a parlament ezzel ellentétes szándékát is figyelmen kívül hagyva. A cég elemzői ennek a forgatókönyvnek 25 százalékos valószínűséget adtak.
A Capital Economics szakértői szerint ugyanakkor egyre valószínűbb a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által meghatározott tárgyalási időszak kiterjesztése és a kilépési folyamat eltolódása egy "puhább" Brexit-változat felé. Az elemzőház megítélése szerint ennek az esélye most már eléri az 50 százalékot.
Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot, amelyre alapesetben - egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján - kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás.
A meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul.