Öt hete tüntet az ellenzék Aleksandar Vucic szerb elnök és az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) ellen Belgrádban, szombaton pedig már másik négy szerb városban is tiltakoztak az elnök ellen.

A tiltakozások közvetlen kiváltó oka egy ellenzéki politikus elleni novemberi támadás volt. A baloldali Borko Stefanovicot máig ismeretlen tettesek verték meg a dél-szerbiai Krusevacon, amikor egy ellenzéki rendezvényen vett részt. A politikus állítása szerint támadói a Szerb Haladó Párthoz köthetőek.

A tüntetések december elején kezdődtek, a tiltakozók azt követelik, hogy a hatóságok derítsék fel, ki áll az ellenzéki politikusokat és újságírókat ért támadások mögött, valamint azt is, hogy ki gyilkolta meg egy évvel ezelőtt Oliver Ivanovic koszovói szerb politikust, illetve legalább ötperces megjelenést követelnek az ellenzéknek a szerbiai közszolgálati televízióban, ahol állításuk szerint évek óta nem szerepelhet vezető ellenzéki politikus. Miután néhány héttel ezelőtt a 25 ezer főre becsült demonstráló tömegről Nebojsa Stefanovic belügyminiszter azt állította, hogy csak négyezren vannak, a tiltakozók a belügyi tárca vezetőjének lemondását is felírták a követeléseik listájára. A lista vasárnap tovább bővült, amikor már a szerbiai közszolgálati televízió vezérigazgatóját és a hírműsorok főszerkesztőjét is lemondásra szólították.

A tüntetések jelmondata az "Egy az ötmillióból" lett, ami arra utal, hogy az első tiltakozást követően Aleksandar Vucic kijelentette, hogy akkor sem enged a követeléseknek, ha ötmillióan vonulnak utcára. Mivel ez körülbelül Szerbia nagykorú, választásra jogosult lakosságának felel meg, a tiltakozók a kijelentést úgy értelmezték, hogy az elnök diktatúrát vezetne be.

A mintegy 30 ellenzéki pártból és szervezetből álló Szövetség Szerbiáért elnevezésű tömörülés szerint Aleksandar Vucic már most autokratikus eszközökkel irányítja az országot, pártja pedig korrupt, és minden ellentétes gondolatot elnyomna.

A köztársasági elnök tagadta az őt ért vádakat, és ugyan a tiltakozókat nem akarja meghallgatni, bejelentette, hogy hajlandó előrehozott választás keretében felmérni népszerűségét. Az ellenzék viszont bejelentette, bojkottálna egy ilyen választást. A szerb sajtó szerint egyre valószínűbb, hogy tavaszra, várhatóan áprilisban mégis előrehozott választást tartanak Szerbiában, a jelenlegi kormány megbízatása csak jövőre járna le.

Közvélemény-kutatások szerint az SNS támogatottsága jelenleg 53,3 százalékos, vagyis úgy tűnik bármilyen választást meg tudna nyerni, míg az ellenzéki pártok, ha össze is fognak, csupán a lakosság 15 százalékának támogatottságát tudnák kivívni. Összefogásra azonban nem igazán lehet számítani, jelenleg ugyanis csak egyetlen közös célja van a meggyengült ellenzéki pártoknak, Aleksandar Vucic hatalmának megdöntése, szakértők szerint viszont ez kevés lenne a közös, koalíciós kormányzáshoz.

Egy előrehozott választás mindenképpen jól jönne az SNS-nek, ugyanis még mindig magas a párt támogatottsága, és így még az előtt tudna megbízatást szerezni újabb négy évre, hogy népszerűtlen lépéseket kellene tennie a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezése érdekében. Felmérések szerint akármilyen megállapodás is születik Belgrád és Pristina között, az mindenképpen népszerűségvesztést jelent majd mindkét ország elnökének, ugyanis kizárólag kompromisszummal, bizonyos engedmények megtételével teljesíthető a Szerbia és Koszovó európai integrációja szempontjából is létfontosságú lépés.