A francia elnök arra kérte Édouard Philippe miniszterelnököt, fogadja valamennyi parlamenti párt vezetőjét és a tüntetők képviselőit. Közösen keresnek kiutat abból a válságból, amely az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek megmozdulásait kísérő, egyre erőszakosabb zavargások nyomán alakult ki.

Az egyeztetések hétfőn kezdődnek a pártvezetők és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere mellett "a sárgamellényesek azon csoportjaival, amelyek jelezték, hogy hajlandók párbeszédre a kormánnyal". A miniszterelnök pénteken már kísérletet tett a párbeszéd megkezdésére a sárgamellényesek szóvivőivel, de az egyeztetés kudarcba fulladt, miután a két tüntető, aki megjelent a miniszterelnöki hivatalban, nem érezte magát legitimnek érdemi kérdésekben dönteni.

A köztársasági elnök vasárnap válságtanácskozást tartott hivatalában a kormányfővel, Christophe Castaner belügyminiszterrel és államtitkárával, Laurent Nunezzel, valamint Francois de Rugyvel, az energetikai átmenetért felelős tárcavezetővel az előző napi országszerte 263 sérültet követelő zavargásokról.

A megbeszélés után Emmanuel Macron nem szólalt meg, de hivatala jelezte, hogy az elnök méltatta a rendőri erőket és a mentőket, akik szombaton "példátlan bátorságról tettek tanúbizonyságot". Az elnökség megígérte, hogy egyetlen bűncselekmény sem marad büntetlen.

Jóllehet a belügyminiszter szombaton nem zárta ki, hogy a további zavargások elkerülésére a kormány teljesíti a rendőrség kérését, és bevezeti a rendkívüli állapotot, sajtóértesülések szerint ezt a lehetőséget nem vitatták meg a kormánytagok a válságértekezleten. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter vasárnap este úgy vélte, hogy vannak "más megoldások" is a rend helyreállítására. Emmanuel Macron ezért azt kérte a belügyi tárcától, hogy gondolják át a rendfenntartási intézkedéseket a következő tüntetésekre a zavargások megakadályozása érdekében.

A szenátus vasárnap bejelentette, hogy az illetékes bizottság kedden meghallgatja a közbiztonságért felelős kormánytagokat, hogy magyarázatot adjanak arra, milyen biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szombaton, és hogyan alakulhatott ki háborús helyzet a fővárosban. "A kormány nem engedhet meg még egy harmadik fekete szombatot" – mondta Gérard Larcher, a szenátus jobboldali elnöke, miután a Facebookon sárgamellényesek jövő szombatra is megmozdulást hirdettek Párizsba.

Rémy Heitz párizsi főügyész szerint az őrizetbe vettek többsége vidékről érkezett, 30 és 40 év közötti, "társadalmilag beilleszkedett" férfi, aki azért jött a fővárosba, hogy összeverekedjen a rendőrökkel. Hozzájuk csatlakoztak ultrabaloldali és ultrajobboldali szélsőségesek, akik utasításokat adtak a feldühödött tüntetőknek, amikor a rendőrség elkezdte könnygázzal oszlatni a tömeget. A szélsőbaloldaliak antikapitalista jelszavakat skandáltak a tömegben, és feliratokat festettek a házfalakra, az Action francaise és a Bastion social nevű ultrajobboldali csoportok pedig hivatalosan is bejelentették, hogy tagjaik részt vettek a zavargásokban.

Az ügyészség szerint a kora esti fosztogatásokban a párizsi elővárosokból érkezett fiatalok is részt vettek, de a kiskorúak száma elenyésző volt közöttük. "A párizsi ügyészségnek még soha nem kellett egyszerre ennyi őrizetbe vett emberrel foglalkoznia" – jelezte a vádhatóság.

Az ellenzék és a sárgamellényesek egy része is konkrét és azonnali intézkedést követel a kormánytól, legfőképpen moratóriumot az üzemanyagok adójának január 1-től tervezett emelésére. Az ötletet egyre több kormánypárti képviselő is támogatja.

Előrehozott választások következnek?

Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke és a baloldali Lázadó Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon is a nemzetgyűlés feloszlatását és előrehozott választásokat szorgalmaz. Ezt sajtóhírek szerint az államfő a válságértekezleten kizárta, miközben Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke megismételte az adópolitikáról és az ökológiai átmenetről szóló népszavazásra vonatkozó javaslatát. A szakszervezetek és a szocialisták a lehető legszélesebb képviselet bevonásával kerekasztalt javasolnak az életszínvonalat érintő szociális kérdésekről.