A tavalyi ENSZ-közgyűlés után megtanulták a diplomaták, hogy az amerikai elnöktől nem sok jóra számíthatnak. Ugyanakkor számos fontos kérdés kerül terítékre.

A The New York Times cikke szerint, miután az amerikai elnök egy éve még Észak-Korea megsemmisítésével és a "vesztes terroristák eltiprásával" fenyegetőzött, az ENSZ diplomatái megtanulták, hogy "a kiszámíthatatlanra kell számítaniuk".

A kedden, New Yorkban kezdődő közgyűlésen Donald Trump ugyanakkor nemcsak beszédet mondd majd, hanem a 15 tagú Biztonsági Tanács találkozóját is vezeti majd – ez az ENSZ legerősebb testülete. Szó lesz a jemeni és szíriai háborúkról, amelyek több százezer ember halálát okozták, és Észak-Korea denuklearizációjáról is, illetve az iráni atomprogramról – amelyet Trump elvetett, az európai vezetők pedig nem.

Trump vélhetően békés hangnemet üt meg Észak-Koreával szemben, különösen miután egy újabb találkozóra készül Kim Dzsongunnal, az ország diktátorával. Az amerikai elnök szeretett volna ugyanakkor tárgyalni Haszan Róháni iráni elnökkel, utóbbi azonban az ellenséges magatartásra hivatkozva elutasította ezt.

A közgyűléstől távol marad idén Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A The Guardian cikke arra figyelmeztet, hogy Kína erősödő befolyása az ENSZ-re problémás. Miután az USA hátralépett többek között az Emberi Jogok Bizottságánál vagy a Szervezet kulturális területén, Kína teret nyer

Megjelennek azonban olyan szereplők, akiktől várhatók érdekes kijelentések: így aztán a venezuelai elnök, Nicolás Maduro és a nicaraguai elnök, Daniel Ortega is felszólal, de a kubai, dél-afrikai és zimbabwei országvezetők is.