A koszovói parlament a Belgráddal folytatott párbeszédről vitázik

Két parlamenti ülést is tartanak kedden Pristinában a Szerbiával folytatott párbeszédről: az egyiket a kormány, a másikat az ellenzék kezdeményezte, a téma pedig mindkét esetben az, ki tárgyaljon a továbbiakban Belgráddal. 

Az egyik ülést a Ramush Haradinaj vezette kormány hívta össze, a napirendjén pedig a Belgráddal folytatott párbeszédet vezető csoport tagjainak megválasztásáról van szó, a másikat pedig az ellenzék kezdeményezte azért, hogy megfosszák Hashim Thaci elnököt a koszovói-szerb párbeszéd további vezetési jogától.

A kormány által összehívott ülést az ellenzék bojkottálta, az ellenzék által kezdeményezett ülésen pedig a kormánypártok képviselői nem kívánnak részt venni. Az ellenzéki képviselők szerint Ramush Haradinaj kormányfő azért kezdeményezte a keddi ülést, mert meg akarja akadályozni, hogy olyan döntés születhessen, amely korlátozná a jövőben Hashim Thaci mozgásterét a Szerbiával folytatandó tárgyalásokon. Amennyiben ugyanis feláll a kormány által kijelölt tárgyalócsoport, az kifogná a szelet az ellenzék vitorlájából. A kormány által javasolt tárgyalócsoportot a tervek szerint Fatmir Limaj kormányfőhelyettes vezeti majd.

Az ellenzéki pártok azt szeretnék, hogy az államfő a jövőben ne vegyen részt a Belgráddal folytatott párbeszédben, mert attól tartanak, hogy területcseréről vagy határmódosításról tárgyalna a szerbiai vezetőkkel, ezt pedig elfogadhatatlannak tartják.

Hashim Thaci és szerbiai kollégája, Aleksandar Vucic legközelebb pénteken találkozik Brüsszelben, hogy a szerb-koszovói kapcsolatok rendezéséről tárgyaljon. Diplomáciai források szerint a több mint öt éve tartó megbeszélések végére hamarosan pont kerülhet, a megoldási javaslatok között pedig a területcsere és a határmódosítás is felmerült. A koszovói ellenzéket az késztette gyors reagálásra, hogy a területcseréről szóló elképzeléseket az Európai Unió több országa és az Egyesült Államok is elfogadhatónak nevezte. Noha a területcserét a Ramush Haradinaj vezette kormány is ellenzi, abban nem ért egyet az ellenzékkel, hogy korlátozni kell az államfő mozgásterét a tárgyalások során, ezért inkább egy tárgyalócsoport kijelölését kezdeményezte.

Koszovói elemzők szerint egyébként a területcserét valójában sem Belgrád, sem Pristina nem tartja elfogadhatónak, kizárólag Ivica Dacic szerb külügyminiszter beszélt róla többször is, mindemellett ha szó is lett volna erről, sem a szerb, sem a koszovói ellenzék nem olyan erős, hogy bármit is tehessen. Ivica Dacic arról is beszélt a közelmúltban, hogy a szerb-koszovói kérdést egy olyan nagy, nemzetközi konferencia keretében kellene rendezni, mint amilyen a délszláv háborúk lezárását és Bosznia-Hercegovina felosztását eredményező daytoni konferencia volt.

A Szabad Európa Rádió balkáni irodájának nyilatkozva Johannes Hahn uniós bővítési biztos arról beszélt kedden, hogy nem tartja kizártnak a területcsere lehetőségét, de a problémára a két félnek kell megoldást találnia, mégpedig a jövő év nyaráig, amikor lejár az Európai Bizottság mandátuma, hogy az új összetételű testületre megoldott ügyet hagyjanak.

Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra. Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt.

Kapcsolódók

Kimaradt?