Még a bolgár gazdák is jobban vannak felszerelve gépekkel, mint a romániaiak, pedig ők sem dúskálnak a pénzben.

Románia sok tekintetben utolsó az Európai Unióban, többek között a mezőgazdaság gépesítésének terén is. Idehaza 0,73 lóerő jut 1000 hektárra, írja a Ziarul Financiar (ZF). Ez valamelyes előrelépést jelent 1991-hez képest, amikor a mutató mindössze 0,5 lóerő/1000 hektár volt, azonban európai viszonylatban továbbra is nagyon szerény érték.

A hazainál még a bolgár mezőgazdaság is jobban van ellátva munkagépekkel, ott a mutató értéke 0,8 lóerő/1000 hektár, akárcsak Szlovákiában. Magyarországon átlagban 1,1 lóerő jut 1000 hektárra, akárcsak Csehországban, amivel szintén a kontinens elmaradottabb feléhez tartozik.

Az Egyesült Államok mezőgazdasági ügynökségének (USDA) adatai szerint Európa leginkább gépesített mezőgazdasága az osztrák, ahol 7,3 lóerő jut 1000 hektárra, kereken tízszer annyi, mint idehaza. Bármennyire is meglepő, a harmadik helyen Lengyelország áll 7,2-es mutatóval, lemaradva Máltától (7,3 lóerő/1000 hektár), de megelőzve Svájcot (7,1 lóerő/1000 hektár), Írországot (7 lóerő/1000 hektár), Norvégiát (4,2 lóerő/1000 hektár), Hollandiát (4,1) és Belgiumot (3,5). Az unió két legnagyobb gazdaságában, Németországban és Franciaországban 2,4, illetve 2 lóerő jut 1000 hektárra.

Az egykori szocialista államok közül Horvátország áll még kifejezetten jól a mezőgazdaság gépesítése terén 2,8-as mutatóval, egy szinten van Luxemburggal és Finnországgal.

A szakemberek szerint a roppant alacsony szintű gépesítettség a hazai mezőgazdaság jellegéből fakad. „Románia mezőgazdasági modellje különbözik az Európai Unió többi tagállamáétól. Az EU nyugati felén nem találunk olyan farmokat vagy cégeket, melyek olyan nagy területeket művelnek meg, mint Romániában. A legnagyobb romániai farmok nagyon jól felszereltek, már rátértek a digitalizációra. Ugyanakkor tény, hogy a kis gazdaságok messze állnak a nyugat-európai kis farmok gépesítési szintjétől” – nyilatkozták a ZF-nek a mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó Sigma CVM munkatársai.

A legnagyobb területet művelő hazai cég az Agricost, mely a maga 57 ezer hektárjával uniós viszonylatban a legnagyobbak közé tartozik. Ugyanakkor nálunk van a legtöbb, 5 hektárnál kisebb gazdaság, mintegy 2,9 millió. A többezer vagy több tízezer hektárt művelő hazai cégek nagy hatékonysággal működnek, kevés dolgozójuk van, ellenben jól el vannak látva nagy és erős gépekkel. 

A Sigma CVM szakemberei úgy látják, a hazai mezőgazdaságnak az alapvető problémája nem az, hogy nem eléggé gépesített, hanem, hogy a gazdaságok százezrei esetében a termékeknek kicsi a hozzáadott értékük.

“Amíg Románia búzát és paradicsomot termel, s mélyhűtött pékárut és paradicsompasztát importál, a mezőgazdasági szubvenció nem fogja növelni a területhez viszonyított lóerők arányát. Meg kellene teremteni a nagy hozzáadott értékű termékek előállításának és értékesítésének a logisztikai és gazdasági feltételeit. Más szóval gyakorlatba kellene ültetni a farmról a tányérba koncepciót. Azután a gazdáknak lenne pénzük a további gépesítésre, speciális felszerelések beszerzésére” – mondják a vállalat munkatársai.

Meglátásuk szerint jelenleg a gazdasági körülmények nem segítik elő a gépesítést, a mezőgazadasági termelők számára gyakran a folyó költségek fedezése is gondot jelent, nemhogy gépek beszerzésére fordítható tőkéjük lenne.