Uniós adatok: többet keresnek a romániaiak, mégsem élnek sokkal jobban
Románia az elmúlt másfél évtizedben az Európai Unió egyik leggyorsabban felzárkózó országa volt, és a legfrissebb adatok szerint a jövedelmek vásárlóerejében már Magyarországot is megelőzi. A bérek azonban továbbra is alig haladják meg az uniós átlag felét, és a lakosság jelentős része számára a mindennapi megélhetés komoly terhet jelent.
Az utóbbi évek jelentős béremelkedése már az európai statisztikákban is érezteti hatását. A 2025-ös adatok szerint az éves bruttó átlagkereset meghaladta a magyarországi szintet, és a jövedelmek vásárlóerejét tekintve is kedvezőbb a helyzet nálunk. A nyugat-európai országokhoz képest azonban továbbra is jelentős a lemaradás, hiszen a fizetések alig haladják meg az uniós átlag felét. A térség más államaiban, így Lengyelországban, Csehországban és Horvátországban is magasabbak az átlagkeresetek.
.jpg)
Az Eurostat november 6-án közzétett adatai szerint Romániában 2025-ben 20 818 euró volt a teljes munkaidőre átszámított éves bruttó átlagkereset, ami havi 1735 eurónak felel meg. Ez alig több mint fele az uniós átlagnak, amely tavaly elérte a 41 500 eurót. A legmagasabb fizetéseket Luxemburgban regisztrálták, ahol az éves átlagkereset 85 600 euró volt, de Dániában is 73 500, Írországban pedig 64 400 euró. A luxemburgi munkavállalók tehát átlagosan több mint négyszer annyit kerestek, mint romániai társaik.
A 26 vizsgált uniós tagállam közül a 23. helyen végztünk, Bulgáriát, Görögországot és Magyarországot előzve meg. Utóbbiban az éves bruttó átlagkereset 20 138 eurót tett ki, vagyis 680 euróval maradt el a romániai értéktől. A közép-kelet-európai országok többségében ennél magasabbak voltak a fizetések. Lengyelországban közel 23 900, Csehországban 25 800, Horvátországban pedig 26 900 eurót kerestek évente. A térségből Szlovénia teljesített a legjobban: a csaknem 37 600 eurós átlagkeresettel még Olaszországot és Spanyolországot is maga mögé utasította.
Kapcsolódó
A romániai bérek növekedése az uniós átlagnál gyorsabb volt: a 2024-ben regisztrált 19 397 euróhoz képest tavaly 7,3 százalékos emelkedést mértek, szemben az Európai Unió egészére jellemző 4,3 százalékkal. A statisztika azonban bruttó, euróban kifejezett összegekkel számol, ezért az árfolyamváltozások és az infláció hatását is figyelembe kell venni annak megítéléséhez, hogy a magasabb fizetésekből mennyivel tudnak többet vásárolni az emberek.
A fizetések összehasonlításánál nemcsak az számít, hogy mennyi szerepel a bérpapíron, hanem az is, hogy az adók és járulékok levonása után mekkora összegből gazdálkodhatnak a családok, és mire elegendő ez a pénz. Az Eurostat ezért a háztartások rendelkezésre álló mediánjövedelmét is vizsgálja, figyelembe véve a családtagok számát és az egyes országok eltérő árszínvonalát. A medián azt a jövedelmi értéket jelöli, amelynél a lakosság egyik fele kevesebbel, a másik fele többel rendelkezik. A nemzetközi összehasonlításhoz vásárlóerő-egységet (PPS) használnak, amely lehetővé teszi annak felmérését, hogy a jövedelmekből mennyi árut és szolgáltatást lehet megvásárolni.
Románia csak Magyarországot előzte meg
Az Eurostat 2026-os kiadványa alapján a romániai mediánjövedelem 2025-ben 12 861 PPS volt, az uniós átlagot jellemző 22 630 PPS mindössze 56,8 százaléka. Ezzel az ország az utolsó előtti helyre került a tagállamok rangsorában, egyedül Magyarországot előzve meg, ahol 11 958 PPS-t regisztráltak. Görögországban valamivel kedvezőbb, 13 612 PPS-es értéket mértek, a lista élén álló Luxemburgban pedig 37 673 PPS-t. Utóbbi csaknem háromszorosa a romániai jövedelmek vásárlóerejének.
A jelenlegi helyezés ugyanakkor önmagában nem érzékelteti az elmúlt másfél évtized változásait. Az Eurostat számításai szerint 2010 és 2025 között a romániai mediánjövedelem reálértéke 160,2 százalékkal emelkedett, vagyis több mint két és félszeresére nőtt. Ilyen mértékű javulást egyetlen más uniós tagállamban sem regisztráltak, az EU egészében ugyanis mindössze 25,4 százalékos növekedést mértek. A felzárkózást részben az is magyarázza, hogy Románia rendkívül alacsony jövedelmi szintről indult, így a gyors növekedés ellenére sem érte utol a közép-kelet-európai országok többségét.

A gazdasági fejlődés eredményeiből ráadásul nem minden társadalmi réteg részesült egyformán. A bérek jelentős emelkedése ellenére továbbra is sokan küzdenek a mindennapi megélhetés költségeivel, különösen az alacsony jövedelmű háztartásokban. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben a lakosság 16,8 százalékát érintette súlyos anyagi és szociális nélkülözés, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban.
Egy egyedül élő személynek Romániában havi nettó 1023 eurót kell keresnie ahhoz, hogy elérje a felső-középosztály jövedelmi kategóriájának alsó határát. Az Euronews Business október 28-án megjelent elemzése az országos mediánjövedelem másfélszeresét vette alapul a számításokhoz, és ennek alapján hasonlította össze az európai országokat. Magyarországon az említett jövedelmi szint eléréséhez havi 1099 euróra, az Európai Unió átlagában pedig 2867 euróra van szükség. Egy két felnőttből és két, 14 év alatti gyermekből álló család esetében a romániai küszöb 2148 euró, a magyarországi 2308 euró, az uniós referenciaérték pedig 6021 euró havonta.
Kapcsolódó
A viszonylag alacsony összegek azonban nem feltétlenül jelentenek kedvező megélhetési feltételeket. A középosztály jövedelmi határait minden tagállamban a helyi keresetekhez igazítják, így egy romániai és egy nyugat-európai család ugyanabba a társadalmi kategóriába tartozhat, anyagi lehetőségeik mégis jelentősen különbözhetnek. Az országok közötti árkülönbségek figyelembevételével valamelyest módosul a sorrend. A vásárlóerővel korrigált adatok szerint egy egyedül élő személynek Romániában havi 1608 PPS, Magyarországon 1495 PPS szükséges a vizsgált jövedelmi szint eléréséhez. Az uniós referenciaérték 2830 PPS, amelyhez képest mindkét országban jóval szerényebbek a jövedelmek.
Az országos adatok ráadásul jelentős különbségeket takarnak az egyes térségek és társadalmi rétegek között. Bukarestben, illetve a nagyobb gazdasági központokban elérhető fizetések sok esetben lényegesen magasabbak a kisebb településeken jellemző kereseteknél, de a megélhetési költségek sem azonosak. A családok anyagi helyzetét a lakhatásra fordított kiadások, az esetleges hiteltörlesztés, a közlekedési költségek és az eltartottak száma is befolyásolja. Egy saját lakásban élő, hitelt nem törlesztő háztartás jóval kisebb jövedelemből is gazdálkodhat, mint egy hasonló létszámú, albérletben élő család.
Az életszínvonalról a mindennapi kiadások és a nélkülözésre vonatkozó statisztikák is sokat elárulnak. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a romániai lakosság 61,4 százaléka anyagi okokból nem engedhetett meg magának évente legalább egy egyhetes, otthonától távol töltött nyaralást. Ez az arány az Európai Unió egészében mindössze 27,5 százalék volt. Az alapvető élelmiszerekhez való hozzáférés terén is számottevő a különbség: a megkérdezettek 18,1 százaléka nem tudta biztosítani, hogy legalább kétnaponta húst, halat vagy ezekkel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon. Uniós szinten a lakosság 8,5 százaléka számolt be hasonló nehézségről.
CSAK SAJÁT