Egyes adatbázisok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben rövidült a termékek élettartama, ami nem csoda, hiszen minél komplexebb egy gép, minél több benne az elektronika, annál könnyebben romlik el.

A közkeletű vélekedés szerint napjainkban a háztartási gépek kevesebbet tartanak, mint azok, amelyeket évtizedekkel korábban gyártottak. Sok családban esküsznek rá, hogy a szocializmus idején vásárolt Albalux mosógép, Fram vagy Arctic hűtőszekrény szinte örökéletű volt, évtizedeken át működött megbízhatóan, miközben a világmárkák jelenlegi modern termékei sokkal hamarabb hibásodnak meg, válnak használhatatlanná.

A háztartási gépek élettartamának a felmérése nehéz feladat, azonban léteznek ilyen statisztikák. Az amerikai gyártók szakmai szövetsége szerint 2010-ben a háztartási gépek 11–16 évig működtek, 2019-re ez 9–14 évre csökkent, bár közben egyes termékek, például a gáztűzhelyek és a szárítógépek élettartama nőtt.

A mrappliance.com portál adatai szerint 2011-ben a gáztűzhelyek átlagos élettartama 18 év volt, ami 2022-re 15-re csökkent. Hasonló tendencia érvényesült az elektromos tűzhelyek, a mosogatógépek és a mikrohullámú sütők esetében, ezeknek az élettartama 16, 11, illetve 10 évről 13, illetve 9-9 évre esett vissza. A mosógépek várható élettartama nem változott a vizsgált időintervallumban, ellenben a hűtőszekrényeké és a mélyhűtőké 12 és 13 évről 16, illetve 14 évre nőtt.

Ezek átlagértékek, konkrét esetekben a háztartási gépek működési időtartama nagyon eltérő lehet. A Mr. Appliance által feldolgozott adatok azt mutatják, hogy bár a mélyhűtők átlagos élettartama 16 év, a valóságban ez 12 és 20 év között mozog, míg a mosógépek esetében 8 és 16 év között 12 éves átlaggal.

Adatok és szerelők

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ennél kedvezőbb következtetésekre jutott. A Belgiumból, Olaszországból, Portugáliából és Spanyolországból származó adatok azt mutatják, hogy 2019 és 2023 között az EU-ban forgalmazott háztartási gépek átlagos élettartama 2 százalékkal nőtt. A termékkategóriák nagy eltéréseket mutatnak: a mikrohullámú sütők élettartama csak 0,8 százalékkal nőtt 9 évre és 10 hónapra, a mosógépeké (12 év és 2 hónap) 1,6, a hűtőszekrényeké (13 év és 5 hónap) 1,9, az okostelefonoké (4 év és 7 hónap) pedig 5,1 százalékkal.

Garantált, hogy az én szerelőm nem hallott az EEA adatairól, de az is borítékolható, hogy nagyságrendekkel több háztartási géppel volt dolga, mint bármelyik statisztikusnak vagy környezetvédelmi szakembernek. Amikor új hűtőszekrényt kellett vennem, mert a régit nem volt kifizetődő megjavítani, azt tanácsolta, nem érdemes 2 pluszévért fizetnem az 5 év alapjótállás mellé, mert 7 évet jó eséllyel úgyis tartana, azon túl pedig nagy valószínűséggel tönkre fog menni. Megfogadtam a tanácsát.

Fontos szem előtt tartani, hogy egy háztartási gép élettartama önmagában nem sokat mond, relevánsabb, ha figyelembe vesszük azt is, mekkora anyagi erőfeszítést jelent a beszerzése. A De la frigiderele Pinguin, Fram și Arctic la industria de apărare din România (1959-1987) című tanulmány szerint 1986-ban egy román hűtőszekrény 1175 lejbe, egy olcsóbb porszívó pedig 950 lejbe került, miközben az átlagfizetés 2855 lej volt. Ez azt jelenti, hogy egy hűtő és egy porszívó megvásárlására az átlagbér közel 75 százalékát vitte el. Jelenleg egy idehaza gyártott hűtőszekrény átlagára 1300 lej körül van, 300 lejből pedig egész jó porszívót lehet venni, miközben a valós bruttó átlagfizetés 7228 lej, ami nettóban hozzávetőleg 3800 lej. Ebből az következik, hogy napjainkban az átlagfizetés 42 százalékát kell kiadni egy hűtőszekrényre és egy porszívóra, vagyis sokkal megfizethetőbbek, mint ezelőtt 40 évvel akkor is, ha kevésbé tartósak.

Nagyon olcsót vagy méregdrágát

Egy közszájon forgó összeesküvés-elmélet szerint a modern háztartási gépek azért rövidebb életűek, mint elődjeik, mert beléjük van építve egy mikrocsip, ami a gyártó által beprogramozott időpontban tönkreteszi őket. A valóság ennél sokkal prózaibb: a modern termékekben sokkal több az elektronika, mint a régiekben, az pedig sérülékenyebb, mint a hagyományos mechanikus alkatrészek. Egyértelmű, hogy egy hagyományos kapcsoló vagy indítógomb nehezebben romlik el, mint egy érintőgomb vagy érintőképernyő, a kicserélése pedig sokkal egyszerűbb és olcsóbb.

Tény, egyetlen gyártónak sem érdeke, hogy terméke túlságosan hosszú életű legyen, azonban ennek a szabályozásához semmiféle titkos mikrocsipre nincs szükség. A 20. század harmadik évtizedében a villanykörték átlagos élettartama 2500 óra volt. 1924-ben a fő gyártók képviselői Genfben találkoztak, felosztották egymást között a piacot, s abban is megegyeztek, hogy termékeik élettartamát áltagosan 1000 órára csökkentik. Ezt a mérnökeik gond nélkül megoldották anélkül, hogy valamiféle titkos elektronikus kütyüt építettek volna be az izzókba. A Phoebus-kartell a 30-as években szűnt meg a piacon végbement átrendeződések eredményeként.

Rachel Warton, a The New Times szerzője azt javasolja, hogy aki hosszú életű háztartási gépet szeretne, az vásároljon nagyon olcsót vagy nagyon drágát, a középkategóriát kerülje. Az olcsó termékek egyszerűek, ezért nehezebben hibásodnak meg és könnyebben, olcsóbban javíthatók. A nagyon drága gépek tartósabb anyagokból készülnek, az alkatrészeik minőségiek, általában úgy vannak megépítve, hogy kisebb hibák mellett is megőrizzék a működőképességüket. Rachel Warton szerint a leginkább veszélyesek a középkategóriás termékek, amiket az emberek zöme vásárol, ezért is alakulhatott ki a meggyőződés, hogy régen a háztartási gépek tartósabbak voltak.

Érdemesebb a régebben piacon levő termékeket választani, mert ha voltak konstrukciós hibáik, azokat a gyártók időközben kijavították.