Tavaly az Európai Unió háztartásai a fogyasztási kiadásaik átlagosan 13 százalékát fordították élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Az arány Romániában a legnagyobb: itt egy háztartás összkiadásának átlagosan 26 százalékát költötte élelmiszerre és nem alkoholos italokra, ami duplája az EU-s átlagnak.

Az erre vonatkozó adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) tette közzé hétfőn.

A kiadások nagy százaléka megy el élelmiszerre Litvániában (20,2 százalék) és Észtországban is (19,3 százalék). Az élelmiszerekre és az alkoholmentes italokra fordított kiadások aránya a teljes fogyasztási kiadásoknak kevesebb mint 10 százaléka három tagállamban: Írországban (8,6 százalék), Luxemburgban (8,9 százalék) és Ausztriában (9,7 százalék).

2009 és 2019 között egy háztartás összkiadásából az élelmiszerekre és nem alkoholos italokra fordított pénzmennyiség aránya jelentősen lecsökkent Litvániában (2009-ben 25,4 százalék, 2019-ben már csak 20,2 százalék volt ez az arány, tehát 5,2 százalékponttal csökkent), Máltán (3,5 százalékponttal csökkent) és Lengyelországban (3 százalékponttal csökkent).

Romániában enyhe csökkenés történt ezen a téren: 2009-ben egy háztartás összkiadásának 27,3 százalékát fordították élelmiszerre és nem alkoholos italokra, 2019-ben a 26 százalékát (1,3 százalékpontos csökkenés).

Nőtt az arány Csehországban (2009: 14,2 százalék, 2019: 15,5 százalék, vagyis 1,3 százalékpontos növekedés), Szlovákiában (1,1 százalékpontos növekedés), és Magyarországon (0,5 százalékpontos növekedés).

2019-ben az Európai Unió háztartásai összesen 956 milliárd eurót fordítottak élelmiszerre és alkoholmentes italokra, ez az EU bruttó hazai termékének 6,8 százalékával egyenlő. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban átlagosan a háztartások összkiadásának 13 százalékát költötték élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Lakásra, vízre, villany-, gázfogyasztásra és más energiahordozókra egy átlagos háztartás összkiadásának 23,5 százalékát, míg utazásra 13,1 százalékát költötték el.

Arról nem szól a statisztika, hogy az élelmiszerárak Kelet-Közép-Európában nagyjából megegyeznek a nyugat-európaiakkal, míg a keresetek terén jelentős a lemaradás, így lehet szembeötlő az élelmiszerre költött kiadások szokatlanul magas aránya.