Az RMDSZ benyújtott egy törvénytervezetet, melynek értelmében állatonként évi 70 euró szubvenciót folyósítana az állam.

Egy év alatt állatonként 1000 lej veszteség éri a szarvasmarha-tenyésztőket, állítja az ágazati érdekvédelmi szervezet (ACBCR). „Három év alatt 30 százalékot meghaladó mértékben nőttek a költségek, miközben az árak változatlanok maradtak. Például a bikaborjak ára élősúlyban 15 lej/kg, akárcsak három évvel ezelőtt” – idézi az economica.net Dumitru Grigoreant, az ACBCR elnökét.

Hozzáteszi, hogy a tenyésztők jelentős része azonnal megszabadulna a vállalkozásától, ha megkapná érte a megfelelő árat. A tenyésztők állatonként évi 70 eurós szubvenciót szeretnének kapni, azonban mostanáig a kormány nem lépett az ügyben.

Az RMDSZ októberben nyújtott be egy törvénytervezetet, melynek értelmében a tenyésztők minden egyes, legalább egyszer ellett szarvasmarha után 70 eurós állami támogatást kapnának. A tervezet szerint a jogosultság nem lenne minimális állatlétszámhoz kötve.

Mindezek fényében nem csoda, hogy a marhaállomány ha lassan is, de csökken. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint június végén az állomány 1 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban.

A hízlalásra szánt növendékmarhák kétharmadát exportálják, a legnagyobb piacok Horvátország és Törökország. Ennek az a következménye, hogy a hazai termelés nem tudja fedezni a belföldi fogyasztást. „A belföldi fogyasztásnak csupán 30 százalékát biztosítják a romániai farmok, a többi hús importból származik” – mondja a Húsmarha-tenyésztők Romániai Egyesületének elnöke.

Állítása szerint az importált marhahús zöme észak-, illetve dél-amerikai országokból, Írországból, s újabban Lengyelországból érkezik, ahol a termelőknek kisebbek a költségei, mint Romániában. Dumitru Grigorean azt mondja, hogy az importált hús egy része gyenge minőségű, s ez főként a darált húsra érvényes.