Bolojan tanácsadója a román nemzeti érdekeket félti, az egyik Kolozs megyei PSD-s honatya a hazai tejtermelőkért aggódik.  

Megakadályozná Ilie Bolojan tanácsadója, hogy magyar kézbe kerüljün a Napolact. „Csányi Sándor úr profilja túlmutat az egyszerű magánbefektetői minőségen, az Orbán Vikor úr kormánya által promovált államkapitalizmusi modell központi tartóoszlopának tűnik. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel való szoros kapcsolata egy olyan gazdasági modellt jelez, amelyben a nagy gazdasági konglomerátumok nem függetlenek a kormány politikai céljaitól, hanem, lényegében a magyar állam politikai és gazdasági hatalmának régiós kifejezésének az eszközei. Következésképpen a Bonafarm romániai befektetését nem lehet egy magáncég üzleti döntéseként értelmezni, hanem egy olyan állam stratégiájának a potenciális kiterjesztéseként, amelynek a politikája gyakran ellentéres az Európai Unió elveivel és a Románia nemzeti érdekeivel” – idézi a g4media Sebastian Burduját.

A volt energiaügyi miniszter azt kérte, hogy a tranzakciót véleményezzék a titkosszolgálatok, a SRI és a SIE, valamint a közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító bizottság (CEISD).

Hasonló hangvétellel nyilatkozott meg a közelmúltban Remus Lăpușan, a PSD Kolozs megyei parlamenti képviselője.

„Nagyon oda kell figyelnünk ezekre a kereskedelmi döntésekre, amelyeknek hosszútávú negatív következményei lehetnek. Természetesen ez egy szabadpiac, de be kell tartani bizonyos szabályokat” – nyilatkozta Lăpușan. A kormánypárti politikus az ügyben a Versenytanácshoz fordult, arra volt kíváncsi, mi a biztosíték arra, hogy az új tulajdonos nem cseréli le a hazai tejtermelőket külföldi beszállítókra.

„Minden cégnek jogában áll, hogy optimizálja a költségeit, de a mi felelősségünk, hogy biztosítsuk a román gazdák számára, hogy értékesíthessék az alapanyagot, amelyet megtermelnek” – mondja a Kolozs megyei honatya.

Lăpușan aggodalmai nem teljesen légből kapottak. Románia tavaly közel 160 ezer tonna tejet importált, 38,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legtöbb külföldi tej Magyarországról, Lengyelországból és Csehországból érkezik. Az E60-os műúton rendszeresen látni „Tejszállítás” felíratú tartálykocsikat, ezeknek tartalmának egy része eddig is minden bizonnyal a FrieslandCamépinánál kötött ki. Az érem másik oldala, hogy Románia jelenleg nem képes elegendő alapanyagot termelni a tejipar számára.

Vétózott a magyar kormány is

A holland FrieslandCampina júliusban jelentette be, hogy eladja romániai leányvállalatát a magyar Bonafarm csoportnak. Ez az egyik leggazdagabb magyar üzletember, az Orbán Viktor belső köreihez tartozó Csányi Sándor tulajdonában van.

A 400-nál több dolgozót foglalkoztató FrieslandCampina két üzemet működtet Romániában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. A holland vállalat tulajdonában van a legismertebb hazai tejipari márka, a Napolact.

Ha Bukarest megakadályozná, hogy a FrieslandCampina magyar tulajdonba kerüljön, azzal lényegében az Orbán-kormány nyomdokaiba lépne. A budapesti illetékesek a közelmúltban vétózták meg, hogy külföldi tulajdonba kerüljön az Alföldi Tej kft. „A magyar családok élelmiszer-ellátásának biztonsága elsődleges, amelyre az ügylet jelentős kockázatot jelentett volna” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Világgazdaság értesülései szerint az Alföldi Tej felvásárlója az Olympos lett volna. A görög vállalat több mint két évtizede jelen van Romániában is, ahol egyelőre nem veszélyeztette a lakosság élelmiszer-ellátását. A kb. 470 főt foglalkoztató vállalat tavaly 891 millió lej árbevéltel mellett közel 63 millió lej nyereséget ért el. A cég Baróton van bejegyezve, a gyára Brassó mellett található.

Ha a kormány megtorpedózná a FrieslandCampina felvásárlását, akkor az rövid idő alatt már a második ilyen eset lenne. A Magyar Villamosművek Zrt. a héten jelentette be, hogy visszalép az E.ON két romániai cégének a megvásárlásától. Korábban a CEISD negatívan véleményezte a tranzakciót, s az Európai Bizottság is vizsgálni kezdte a tervezett felvásárlást.