Az újrahasznosítási arány csak két tagállamban alacsonyabb, mint idehaza, Magyarországon három és félszerese a hazainak.

A textilhulladék újrahasznosítása terén is a kullogók közé tartozunk az Európai Unióban, derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. 2024-ben a tagállamok 2,270 millió tonna textilhulladékot termeltek, több mint fele a háztartásokból származott. Ennek a mennyiségnek 63 százaléka került be a hulladékkezelési folyamatba, hozzávetőleg 1,422 millió tonna.  

A legtöbb textilhulladékot, 441 736 tonnát Olaszország termelte, amely élenjáró volt a kezelt mennyiség tekintetében is, ami 280 680 tonnát tett ki. A dobogóra Franciaország (339 965 tonna, 258 129 tonna) és Németország (212 107 tonna, 207 156 tonna) került még fel.

Románia viszonylag kevés textilhulladékot termelt, a hulladék mennyisége Portugáliában, Ausztriában, Magyarországon és Bulgáriában is nagyobb volt. A legkevesebb textilhulladékot Málta és Észtország termelte, mindössze 1482, illetve 2457 tonnát.

A kezelt uniós textilhulladék 78 százalékát újrahasznosították, 13 százalékát energiatermelésre használták, 8 százalékát lerakókban helyezték el, 1 százalékát pedig elégették az abból származó energia hasznosítása nélkül.

Az újrahasznosítási arány Olaszországban és Franciaországban volt a legnagyobb, egyaránt 98 százalék, de jól teljesített Litvánia (87 százalék) és Szlovénia (83 százalék) is. A másik végletet Lettország (0 százalék), Észtország (5 százalék) és Románia (23 százalék) jelentette. Magyarország fényévekkel megelőz bennünket, az újrahasznosítási arány ott meghaladja a 80 százalékot.

A textilhulladék energiatermelésre való felhasználása terén Lettország (85 százalék), Ausztria (70 százalék) és Görögország (70 százalék) az éllovas.  Romániában, Észtországban, Portugáliában és Lengyelországban a textilhulladékból egyáltalán nem állítanak elő energiát.