Az Európai Unió tagállamai között hatalmas különbségek vannak a mezőgazdasági területek árában – derül ki a Román Statisztikai Hivatal (INS) és az Eurostat legfrissebb adataiból. Vannak országok, ahol szinte aranyáron mérik a termőföldet például Máltán vagy Hollandiában, sereghajtó pedig Lettország, ugyanakkor Románia a kedvezőbb árú országok közé tartozik, bár drágább, mint Magyarország.

Az INS adatai szerint Romániában 2024-ben egy hektár szántóföld átlagosan 43 280 lejbe, vagyis mintegy 8700 euróba került. Ez körülbelül 4 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A legolcsóbb területek Románia északkeleti részén voltak, ahol az átlagár 37 693 lej – kb. 7500 euró –, míg a legdrágább területek a Bukarest–Ilfov régióban találhatók, ahol az ár elérte a 62 477 lejt – kb. 12 600 euró – hektáronként. A Hargita megyét is magában foglaló Közép-romániai fejlesztési régió területén a szántóföldek átlagára hektáronként 40 992 lej (8240 euró), a legelőké pedig 31 162 lej (6126 euró).

A legnagyobb drágulást délnyugat Olteniában jegyezték fel, ahol a földek ára 8,3 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt. Nemcsak a szántók, hanem a legelők is drágultak, átlagáruk 31 124 lej/ha – kb. 6270 euró –, ami 3,6 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A leglátványosabb ugrást a délkeleti és dél-munteniai régiók mutatták, mindkettőben több mint 7 százalékos emelkedéssel. Európai kitekintésben a legdrágább legelők Hollandiában találhatók, ahol egy hektár 77 609 euróba kerül, míg a legolcsóbbak Bulgáriában, mindössze 1877 euró/hektár. Magyarországon ez az érték valamivel 5500 euró – kb. 2,1 millió forint, 27 000 lej –, körül alakul.

A Román Statisztikai Hivatal rámutat: a földárakat nemcsak a piaci kereslet, hanem regionális és természetföldrajzi tényezők is alakítják. Fontos szerepe van a talaj minőségének, a vízellátottságnak, az öntözési rendszerekhez való közelségnek, illetve annak is, mennyire fejlett az adott térség mezőgazdasági infrastruktúrája.

Magyarországon a föld olcsóbb, mint Romániában, noha az árak ott is évről évre növekednek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba – kb. 30 000 lej – került, ami kb. 6000–6200 eurónak felel meg. Ez az ár mintegy harmadával alacsonyabb a romániai átlagnál, és jelentősen elmarad az EU 11 791 eurós átlagától. A különbség hátterében több tényező is áll, például Magyarországon szigorúbbak a földbeszerzési szabályok, erősebb az állami és helyi gazdálkodók elővásárlási joga, valamint korlátozottabb a külföldiek földvásárlási lehetősége. Mindez visszafogja a spekulatív keresletet, és mérsékli az árak gyors növekedését.

Az Eurostat által közzétett adatok szerint 2024-ben a legdrágább szántóföld Málta szigetén volt, ahol egy hektár ára átlagosan 201 263 euró, vagyis több mint huszonháromszorosa a romániai áraknak. A második helyen Hollandia áll, ahol a termőföld hektáronként 96 600 euró körül mozgott, különösen a mezőgazdaságilag fejlett régiókban, mint Flevoland vagy Friesland. A másik végletet Lettország képviseli, ahol egy hektár szántó átlagára mindössze 4825 euró, tehát még a romániai értéknek is alig a fele.

A Revista Ferma román mezőgazdasági magazin elemzése szerint: az árkülönbségek mögött a mezőgazdasági hatékonyság, a beruházási környezet és a földforgalmi szabályozások egyaránt szerepet játszanak. Ahol stabilabb a piac és magasabb a földhozam, ott természetesen a föld is többet ér.