A betétdíjas visszaváltási rendszer (SGR) sikeres, de ki kellene terjeszteni – véli Bende Sándor, a képviselőház ipar- és szolgáltatásügyi bizottságának elnöke, írja az Agerpres. Különösen az építkezési és a textilhulladék kezelése terén vannak komoly hiányosságok a képviselő szerint.

„A betétdíjas rendszer eddig is sikeres volt, és továbbra is az. Tovább kellene terjeszteni. Nem tudom pontosan, hogyan lehetne megoldani ezt” – állapította meg Bende Sándor képviselő. 

Hangsúlyozta, hogy különösen az építkezési és a textilhulladék kezelése terén vannak komoly hiányosságok, hiszen bár a nagyobb városok környékén – például Bukarestben, Brassóban és Kolozsváron – működnek lerakatok, az ország többi részén ez a rendszer gyakorlatilag alig létezik. Szerinte sokat beszélünk erről, de a gyakorlatban alig történik valami, és a textilhulladék esetében még súlyosabb a helyzet.

„Ugyanakkor ezen a téren vannak lehetőségek. Kérdés: miért jutottunk idáig? A kiszámíthatatlanság, a kedvezőtlen befektetési környezet általában – nem csak a hulladékgyűjtő rendszerben –, a kedvezőtlen jogszabályok, a napról napra változó adózási szabályok, a gyakran változó előírások – mindezek nem segítenek. Amikor valaki vállalkozásba kezd, hosszú távú kiszámíthatóságra van szüksége. Ha a dolgok menet közben gyakran változnak, az csődöt jelent, hisz a cégek pénzt veszítenek, és senki sem akar olyan vállalkozásokba fektetni, amelyek veszteséggel működnek. Másrészt munkaerőhiány van, még a képzett munkaerőből is. Ezen a területen szükség van mind szakképzetlen munkásokra, mind kezdeményező, magas szintű képzettséggel rendelkező szakemberekre. Szükségünk van vegyészekre, valamint a román oktatási rendszer más területein végzett szakemberekre, akik magas szintű képesítést biztosítanak” – mondta Bende hétfőn egy szakmai konferencián.

Szerinte a körkörös gazdaságnak a román gazdaságban kiemelt figyelmet kellene kapnia, és hangsúlyozta, hogy azzal is foglalkozni kellene, hogyan lehet a termékeket hosszabb ideig használatban tartani.

„A körkörös gazdaságot kell előtérbe helyeznünk Románia gazdaságában. Mint az ország más gazdasági területein, itt is van hova fejlődni, és két pillért érdemes kiemelni. Egyrészt a termékek minél hosszabb ideig történő használatát. Kérdés, hány gyártó foglalkozik ezzel ténylegesen – vegyük például a mobiltelefont, amit mindannyian használunk; nem tudom, figyelembe veszik-e a gyártók a körkörös gazdaságot, hogy hosszabb ideig lehessen használni a készülékeket. Másrészt a termékek regenerálása: hasznosítás, javítás, felújítás – ezek gyakorlatilag a múltból származó dolgok” – tette hozzá a tisztviselő.

A CursDeGuvernare (CDG) kiadvány hétfőn konferenciát szervez Körkörös gazdaság – Románia ütőkártyája: Hogyan alakíthatjuk a hulladékból származó eurómilliárdokat a nemzeti GDP növekedésévé címmel.

Kapcsolódó

Idén eddig több italcsomagolást váltottak vissza, mint tavaly egész évben

Az év elejétől mostanig több italcsomagolást váltott vissza a lakosság, mint tavaly egész évben – közölte pénteken a betétdíjas visszaváltási rendszert (SGR) működtető RetuRO.

újrahasznosítás betétdíjas rendszer italcsomagolás visszaváltás