A megyeszékhelyek által lehívott pénz 86 százaléka Nagyváradra került, az erdélyi nagyvárosok elsöprő többsége jó esetben minimális összegeket vagy egy vasat sem tudott szerezni. Erdély a megyék és a községek szintjén is jobban teljesített a Regátnál.

439,9 millió eurót sikerült lehívniuk tavaly uniós forrásokból a hazai önkormányzatoknak, derül ki a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium adataiból. Ez több mint a két évvel korábbi 398,7 millió euró, ám a 2015-ös 1,2 milliárdnak a 40 százalékát sem éri el.

A megyei- és település szintű bontásból az derül ki, hogy a megyeszékhelyek roppant gyengén teljesítettek tavaly, csupán 16,7 millió eurót sikerült lehívniuk. Az igazán döbbenetes azonban az, hogy ennek az összegnek a 86 százaléka, 14,3 millió euró, Nagyváradra került.

A 14,3 millió euró megszerzése uniós forrásokból szép, de távolról sem világraszóló eredmény, a többi város eredménytelensége azonban egyenesen szánalmas. 41 megyeszékhely, valamint a főváros összesen mindössze 2,4 millió euró értékű sikeres projektet nyújtott be, ami nevetséges összeg, alig valamivel több mint amennyit a legsikeresebb község egymaga hívott le. A nagyváradi önkormányzat a távfűtési hálózat modernizálására kapta a legtöbb pénzt.

13 megyeszékhelynek, köztük Sepsiszentgyörgynek, Nagyszebennek és Dévának, egy huncut eurót sem sikerült lehívnia 2017-ben, de Temesvár, Szatmárnémeti, Arad vagy Csíkszereda sem verheti a mellét a maga néhány tízezer eurójával. Ez azonban még mindig lényegesen jobb, mint Kolozsvár vagy Marosvásárhely eredménye, előbbi ugyanis 370 ezer, míg utóbbi 10 ezer eurót kellett visszautaljon az EU-nak. A legsiralmasabb, mínusz 410 ezer eurós egyenleggel a bukaresti önkormányzat zárta a tavalyi évet. Sokat elmond a megyeszékhelyek pályázatírói teljesítményéről, hogy a második legeredményesebb város, Giurgiu, 820 ezer eurót hívott le.

Erdélyi dominancia 

A megyék rangsorát, köszönhetően Nagyváradnak a mezőnyből kiemelkedő teljesítményének, Bihar vezeti 31,3 millió euróval. A következő három helyet is erdélyi megyék foglalják el: Máramaros (28,9 millió), Maros (20,7 millió) és Temes (20,3 millió). Az ókirályságbeli megyék közül Iași volt a legeredményesebb 20 millió euróval. A legkevesebb pénzt sikeresen megpályázó megyék jellemzően regátiak, közülük is „kiemelkedik” Ilfov és Brăila 550-, illetve 950 ezer euróval.

A leghatékonyabban pályázó községek között szintén egyértelmű az erdélyi dominancia. A legtöbb pénzt, 2,15 millió eurót a Beszterce-Naszód megyei Telcs önkormányzata hívta le, megelőzve a Suceava megyei Rădășeni-t (1,85 millió), a máramarosi Kápolnokmonostort (1,84 millió) és a temesi Szakálházát (1,84 millió). Hargitában Gyergyóalfalu (1,54 millió) pályázott a legsikeresebben, Kovásznában Uzon (920 ezer), Marosban Görgényszentimre (1,24 millió), Szatmárban Udvari (730 ezer), Kolozsban Nemeszsuk (630 ezer), Szilágyban pedig Sarmaság (950 ezer).