A tervezett veszteség négyszeresével zárta a tavalyi évet az állami légiforgalmi vállalat, annak ellenére, hogy a hazai repterek forgalma 23 százalékkal nőtt.

Sorozatban a kilencedik évet is veszteséggel zárta a Tarom, ráadásul nem is kicsivel, a kiadásai 172 millió lejjel haladták meg a bevételeket. Ez siralmas üzleti eredmény, a tervezett deficit ugyanis csupán 41,2 millió lej, a valósnak a negyede volt. A tavalyi évhez képest rengeteget romlott az állami légiforgalmi vállalat gazdálkodásának hatékonysága, hiszen 2016-ban csak 47 millió lej deficitet termelt.

A Tarom pénzügyi eredményeit akár figyelemre méltónak is nevezhetnénk, nem hétköznapi teljesítmény, hogy egy dinamikusan fejlődő piacon egy nagy múltú cég ennyire csapnivalóan teljesítsen. A polgári légiforgalom évek óta rohamléptekkel fejlődik, az utasok száma tavaly 23 százalékkal nőtt.

Ennek ellenére a Tarom semmiféle előrelépést nem tudott felmutatni, ügyfeleinek száma stagnált, 2,4 millió volt. Nem így a magyar tulajdonban levő Wizz Air esetében, mellyel tavaly 6,8 millióan repültek, 28 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Még látványosabb fejlődést produkált a román fapados társaság, a Blue Air, melynél az utasok száma 39 százalékkal nőtt, 3,6 millióról 5 millióra.

Jelenleg a romániai utasoknak már csak a 15 százaléka repül a Tarommal. 2011-ig a román állam tulajdonában levő vállalat piacvezető volt, jelenleg azonban már csak a harmadik. Szakemberek szerint rövidesen le is fog szorulni a dobogóról, ugyanis a világ jelenlegi legnagyobb fapados légiforgalmi cége, a Ryanair erőteljesen terjeszkedik Romániában.

Az elmúlt kilenc évben a Tarom mintegy 1,5 milliárd lejes veszteséget termelt. A vállalat legpocsékabb éve 2010 volt, amikor 332 millió lejes deficitet produkált. A Tarom volt az első állami vállalat, melynek élére külföldi vezérigazgató került, Christian Heinzmann személyében. A jól megfizetett belga menedzser azt ígérte, hogy 2016-ra az utasok száma eléri a 2,6 millió főt, 2015-től pedig nyereséges lesz a cég.

Öt hazai menedzser váltotta egymást

E célkitűzések közül egy sem valósult meg, ezért aztán 2016 márciusában Heinzmannt lapátra tették. Azóta öt hazai menedzser váltotta egymást, a Tarom helyzete azonban szemernyit sem javult. A tavalyi katasztrofális eredmény nagyrészt annak a következménye, hogy megszűnt a Tarom belföldi monopóliuma, a Wizz Air és a Tarom egy sor, a vidéki nagyvárosokat Bukaresttel összekötő járatot indított. Hogy versenyképességét megőrizze, a Tarom kénytelen volt csökkenteni az árait, ami a veszteség növekedéséhez vezetett. Ezt az sem tudta ellensúlyozni, hogy az alkalmazottak számát 1841-ről 1776-ra csökkentették.

„Csak idő kérdése, hogy a Tarom eltűnjön a piacról” – nyilatkozta az év elején Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. Elmondása szerint a magyar fapados társaság már évek óta kidolgozott egy tervet erre az esetre, hogy minél hatékonyabban tölthesse ki a Tarom esetleges megszűntével majdan létrejövő piaci űrt. A kormány egyelőre vélhetően politikai megfontolásból nem vette le a kezét a zuhanórepülésben levő cégről, melynek megszűnése nagy presztízsveszteség lenne a PSD számára. Mihai Tudose korábbi kormányfő nemzeti szimbólumnak nevezte az állami légitársaságot, s kizárta, hogy privatizálnák.