Hargita megyében a legkisebb a nagy fizetésű alkalmazottak aránya

Áprilisban Hargita megyében 781 fő keresett minimum nettó 1000 eurót, Háromszéken 653. Szeben megyében, ahol harmadával kevesebben élnek, mint a két székely megyében együtt, 5500 ember keresete éri el az 1000 eurót.

Egyetlen év alatt közel 80 százalékkal nőtt a minimum 1000 eurós nettó bérű alkalmazottak száma Romániában. A fizetések elektronikus nyilvántartása, a Revisal adatai szerint 2017 áprilisában még csak 121 224 romániai munkavállaló keresett meg 1000 eurót, ám idén áprilisában már 217 402.

A valóságban még többen vannak azok, akiknek a havi jövedelmük meghaladja az 1000 eurót, ám a Revisalban csak a munkaszerződéses alkalmazottak szerepelnek, az egyéni vállalkozók nem, s azok sem, akik jutalék formájában jutnak tetemes összegű jövedelemhez.

Kolozs megye a második

A legtöbb jól kereső munkavállaló, 113 ezer, Bukarestben van, majd Kolozs és Temes megye következik 16 ezer, illetve 13 ezer fővel. Az erdélyi megyék közül még Brassóban és Szebenben sok a nagy fizetés, 6400, illetve 5500.

Örvendetes módon Hargita és Kovászna azon megyék közé tartozik, ahol a legnagyobb arányban nőtt a kiemelt bérek száma, előbbiben három és félszeresére, 213-ról 781-re, utóbbiban pedig négy és félszeresére, 149-ről 653-ra. A legnagyobb ugrásokat Vaslui (111-ről 629-re), Mehedinți (70-ről 448-ra) és Gorj (92-ről 719-re) megye produkálta.

Az ellenben távolról sem örvendetes, hogy két másik mutató alapján mindkét székely megye kifejezetten rosszul áll. Hargita megyében 325 ezren élnek, ami az ország összlakosságának 1,5 százalékát teszi ki, ellenben a minimum havi 1000 euró nettóval fizetett munkavállalóknak csupán a 0,35 százalékát adja.

Háromszéken sem sokkal fényesebb a helyzet, ott ugyanis az ország lakosságának 1,1 százaléka él, az 1000 eurót keresőknek azonban mindössze 0,3 százaléka dolgozik a megyében. Az, hogy a székely megyék mennyire le vannak maradva a bérek tekintetében, ami pedig a gazdaság általános állapotának a fokmérője, jól látszik, ha más erdélyi megyékkel vetjük össze őket.

Fehér megyének körülbelül 10 százalékkal van több lakosa, mint Hargita megyének, ám előbbiben kétszer annyi, 1570 jól kereső munkavállaló van. Aradban kétszer annyian, 2871 fő, visznek haza havi szinten legalább 1000 eurót, mint Hargita és Kovászna megyében együtt, annak ellenére, hogy a határmenti megye lakossága kb. 25 százalékkal kisebb utóbbiakénál.

Kovászna megye középmezőnyben

Ha a minimum 1000 eurós fizetések számát vizsgáljuk a munkavállalók összlétszámához viszonyítva, akkor Hargita megye országos sereghajtó, 1,12 százalékkal. Kovászna már lényegesen jobban áll a maga 1,6 százalékával, a középmezőnyhöz tartozik, alig valamivel lemaradva Argeș és Bihar megyéktől. Ebben a rangsorban szintén Kolozs és Temes követik a fővárost, előbbiben 6,47, utóbbiban 5,22 százalék a magas fizetések aránya. Az első tízbe további három megye fér be: Szeben, Brassó és Arad. Országos szinten ez az arány 4,14 százalék.

A szakemberek a bérek további növekedésére számítanak, elsősorban a gazdaságilag fejlett régiókban. „Ha nőnek a bérek, nő a fogyasztás is, s azzal együtt a cégek nyeresége. Ha a magas bérek hátrányt jelentenének a cégek számára, akkor senki sem fektetne Londonban, Párizsban vagy svájci városokban, ahol a munkaerő tízszer drágább, mint nálunk, de ennek ellenére, sokkal több a befektetés is” – mondja Andrei Caramitru, a Kessel Run Ventures, pénzügyi tanácsadó cég vezérigazgatója.

Kapcsolódók

Kimaradt?