Brassóban az alkalmazottaknak csupán a 25 százalékát fizetik minimálbérrel, Hargita megyében azonban szinte minden második dolgozónak havi nettó 1162 lejből kell kijönnie.

Másfél év alatt 50 százalékkal, bruttó 1250 lejről 1900 lejre nőtt a minimálbér. Ez önmagában örvendetes volna, az azonban már kevésbé, hogy ezzel párhuzamosan a minimálbérrel fizetett munkavállalók száma is megugrott.

Másfél évvel ezelőtt a romániai alkalmazottak 26,5 százaléka kereste a törvény által megengedett minimális összeget, jelenleg azonban már a 35,5 százalékuk, 1,86 millió személy. A növekedés még meredekebb, ha figyelembe vesszük, hogy időközben a munkavállalók összlétszáma is nagyobb lett.

A munkavállalók digitális nyilvántartásában, a Revisalban szereplő adatok azt mutatják, hogy a minimálbérek arányának tekintetében hatalmas különbségek vannak a megyék között. Egyáltalán nem meglepő, hogy arányaiban a legkevesebb minimálbéres dolgozó a gazdaságilag legfejlettebb megyékben van, amelyek az átlagkereset tekintetében is élenjárók.

Brassó az élen, Hargita megye a végén

A minimálbéren való foglalkoztatás a legkevésbé Brassó megyében dívik, ahol áprilisban 48 475 személy keresett bruttó 1900 lejt. Ez a szám az alkalmazottak összlétszámának 25 százaléka. A második helyen Bukarest áll, 26 százalékkal. A következő három helyet szintén erdélyi megyék foglalják el: Szeben, Temes és Kolozs, 27, 28, illetve 31 százalékkal.

A vállalatvezetők ezekben a megyékben sem kevésbé profitorientáltak vagy szociálisan érzékenyebbek, mint más régiókban, a minimálbéresek viszonylag alacsony aránya az alacsony munkanélküliségnek tudható be, ami erősíti a dolgozók tárgyalási pozícióját, valamint a kedvező gazdasági struktúrának, a nagy termelékenységű ágazatok jelenlétének.

A rangsor legvégén szerencsére nem az erdélyi megyék vannak túlsúlyban, azonban Hargita ott szerénykedik, hátulról a negyedik helyen. A nagyobbik székely megyében április végén 33 567 személy dolgozott minimálbérért, vagyis a munkavállalók 47 százaléka. Más mutatók mellett ez az adat is arra utal, hogy gyengélkedik Hargita gazdasága. Csak három megyében magasabb a minimálbéresek aránya: Vranceában és Máramarosban 48, Suceavában pedig 49 százalék. A sereghajtók között Călărași az ötödik, 45 százalékkal.

Egyre elterjedtebbek a bónuszok

Korábban viszonylag elterjedt gyakorlat volt, hogy a munkáltatók minimálbérrel jelentették be az alkalmazottakat, s a bérük egy részét feketén fizették, hogy megspórolják maguknak az adó, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulás egy részét. Ha vissza is szorult, ez a jelenség minden bizonnyal létezik napjainkban is. Jelenleg azoknak a munkaadóknak a száma nő, akik teljesítményhez kötött bónuszok fizetésével növelik a minimálbéres munkások valós jövedelmét. 

„Nem hiszen, hogy jelenleg decens módon meg lehetne élni a minimálbérből, még a szegény megyékben sem” – mondja Florin Godean, az ország egyik legnagyobb munkaközvetítő ügynökségének, az Adecconak az igazgatója. Nehezen lehetne vitatni ezt a megállapítást, mivel az adórendszer átalakítása miatt a bruttó minimálbér látványos növekedése ellenére a nettó összeg csekély mértékben, egy év alatt csupán kb. 100 lejjel nőtt, jelenleg 1162 lej.