Privatizáció vagy rablógazdálkodás? Eladja a Sidex kombinátot az ArcelorMittal
A 6 milliárd dollárt érő acélművet 75 millió dollárért privatizálta 2001-ben a Năstase-kormány. Az új tulajdonos kezében az alkalmazottak száma 27 ezerről hatezerre, a termelés 4,5 millió tonnáról 2 millióra csökkent, az évi 215 milliós profitból veszteség lett.
A legnagyobb romániai cégek közé tartozó galaci Sidex eladására kötelezi az Európai Bizottság a világ egyik vezető acélgyártójának számító ArcelorMittalt. Az indiai tulajdonban levő óriásvállalat meg akarja vásárolni az olasz Ilva kombinátot, amely 9 millió tonnás évi termeléssel Európa legnagyobb acélgyártója. Az Európai Bizottság a piaci túlsúly megelőzése miatt szabta a tranzakció feltételeként a Sidex eladását.
Mittal egy vasat sem fizetett?
A multimilliárdos indiai Lakshmi Mittal tulajdonában levő Mittal Steel 2001-ben 77 millió dollárért vásárolta meg a Sidexet. Az adás-vétel pillanatában az acélműnek 27 ezer alkalmazottja volt, a privatizáció utáni első évben pedig 4,5 millió tonnás termelés mellett 100 millió euró profitot ért el. Ennek fényében a 77 millió dolláros vételár nevetségesnek tűnik, ám szakemberek, köztük Petrișor Peiu, a Sidex korábbi vezérigazgatója szerint a Mittal lényegében egy vasat sem fizetett a kombinátért.
„2001 májusában aláírták az előszerződést, amelynek értelmében a Mittal hat hónapig igazgatja a kombinátot, majd pedig megkötik az adás-vételi szerződést. A szerződést novemberben írták alá, mikor is a Mittal kifizetett 25 millió dollárt, amit bőven megkereshetett az előző hat hónap alatt” – idézi fel a történteket Petrișor Peiu. A fennmaradó 52 millió dollár kifizetésére sosem került sor, a pénz, egy bírósági döntés eredményeként, egy élősködő közvetítő cég, a Mittalhoz kötődő Sidex International számlájára került.
Nyereségből veszteség
A privatizációkor eltörölték a Sidexnek az állammal szembeni tartozásait, s az új tulajdonosnak azt az 1 milliárd dollárt sem kellett visszafizetnie, amit a vállalat a rendszerváltást követően állami szubvenció formájában vet fel. “2001-ben a Mittal lényegében egy 6 milliárd dolláros vagyon birtokába jutott” – állítja Petru Ianc, a Román Kohászati Társaság elnöke. A privatizációs szerződés értelmében a Mittal vállalta, hogy 500 millió dolláros fejlesztést hajt végre a Sidexnél, melyre nem került sor. Ennek következtében, a vállalat által gyártott, a gépjárműiparban használt bádog minősége jelenleg is a 80-as évek szintjén van, ezért aztán egyik hazai autógyártó sem vásárol Galacról.
A gazdasági válság kirobbanásának évében a galaci acélmű nettó nyeresége 215 millió euró volt, azóta azonban folyamatosan veszteséges. Ez részben annak tudható be, hogy 2009-ben bezárták a kombinát kokszot előállító részlegét, s azóta importból szerzik be a nyersvas előállításához fontos anyagot. Egyes szakemberek szerint azonban a vállalat még így is nyereséges volna, a tulajdonos könyvelési manőverek és közvetítőkön keresztül történő értékesítés révén hozza ki veszteségesre a gazdálkodást, hogy ne fizessen profitadót.
300 millió dollár csak ócskavasból
A koksz-részleg megszüntetése ugyanakkor félmilliárd dollárnál is több bevételt hozott a cégnek, ennyiért értékesítette ugyanis a károsanyag-kibocsátás tetemes csökkenésével felszabaduló kibocsátási kvótát. 300 millió dollár folyt be az ArcelorMittal számlájára annak a 2 millió tonna ócskavasnak az eladásából, ami az acélmű telephelyén volt a privatizációkor. A termelés ellenben mélyrepülésben van, tavaly már csak 2 millió tonnát tett ki, 800 millió dollár értékben, az alkalmazottak száma pedig 6000 főre csökkent. A Sidex még így is a legnagyobb hazai nehézipari vállalat, a termelés 70 százaléka exportra megy.
A helyzet tovább romolhat, a potenciális vevők között emlegetik ugyanis a Rinat Ahmetov ukrán milliárdos üzletember tulajdonában levő Metinvestet. Fennáll a gyanú, hogy Ahmetov csupán azért akarja rátenni a kezét a Sidexre, hogy a termékeit EU-s eredetűként, vámmentesen dobhassa piacra. Bogdan Chirițoiu, a Versenyhivatal elnöke a közelmúltban igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, leszögezve, hogy a román államnak vétójoga van az új tulajdonos személyét illetően, s meg fogja akadályozni, hogy olyan vállalat kezébe kerüljön a Sidex, melynek inkább érdeke a kombinát züllesztése, mint fejlesztése.