Kiszámíthatóbbá válik az agráradminisztráció
Ismét átalakulóban van az ország agráradminisztrációja. Miután tavasszal ismét a megyei Mezőgazdasági Igazgatóságokhoz csatolták az agrárkamarát és az ellenőrző tevékenységet, most következik, hogy az állatnemesítési intézet, a növényvédelem, a vetőmag- és szaporítóanyag-felügyelőség, a talajtani intézet, az állami földeket kezelő intézet is a Mezőgazdasági Igazgatóság alárendeltségébe kerül.
Könczei Csaba, a háromszéki Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, üdvözlendő ez a berendezkedés – amelyhez hasonló a `90-es években működött – hiszen miután önálló egységekre választották szét az agráradminisztrációt, azok nem működtek összehangolva, tevékenységükben sok volt az átfedés. Könczei Csaba elmondta: a gazdák számára azért lehet hasznos az agráradminisztráció intézményeinek összevonása, mert az egy helyre befutó információkra alapozva kiszámíthatóbb mezőgazdasági stratégiákat lehet kidolgozni.A háromszéki mezőgazdasági szakember példaként említette, hogy miután tavasszal ismét alárendeltségükbe került az agrárkamara és az ellenőrző tevékenység, Háromszéken lehetőség nyílt arra, hogy a megye öt kistérségében helyi képviselőket foglalkoztassanak. Ezek a szakemberek folyamatosan jelen van a gazdák között, hasznos információkkal segítik munkájukat, ezáltal a gazdák nem kell minden hivatali ügyükkel Sepsiszentgyörgyre utazzanak.
Másrészről az adatgyűjtés is hatékonyabbá vált, hiszen az adott régió mezőgazdasági struktúráját figyelembe véve, a kis és nagytermelők és állattartók aránya alapján, egy reprezentatív 250-es mintából gyűjtik be az adatokat, ez reálisabb képet ad a mezőgazdaságról. Könczei Csaba szerint eddig az önkormányzatok mezőgazdasági referensei továbbították az igazgatóságnak például a termésátlagokról szóló adatokat, de ez a módszer nem volt a legpontosabb. Petre Daea mezőgazdasági miniszter azt kérte az agráradminisztrációtól, hogy tegyék rendbe az adatgyűjtési módszereket, mondta az igazgató, aki szerint Háromszéken ezt sikerült teljesíteni.
Kiemelkedő az idei termésátlag
Könczei Csaba évértékelőjében elmondta: a mezőgazdaságban különleges év volt az idei, hiszen optimális volt az időjárás, megfelelő időben érkeztek a csapadékos és csapadékmentes időszakok ahhoz, hogy kiemelkedően jó termésátlagokat sikerüljön elérni. Emellett a normalitás irányába mutat, hogy a gazdák megfelelő időben megkapták az állami támogatásaikat is, így a biztosítottak voltak számukra az anyagiak, hogy el tudják végezni a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkálatokat. Hozzátette: a hatékonyabb adatgyűjtés révén sikerült a realitáshoz közelíteni a termésátlagok összesítését.
A háromszéki agrárszakember szerint idén országos szinten történelmi termésátlagokat sikerült megvalósítani több termény esetében. Búzából hektáronként átlag 4836 kilogramm termett, repcéből 2844 kilogramm-, borsóból 2776 kilogramm-, árpából 4942 kilogramm-, napraforgóból 2725 kilogramm-, szójából 2381 kilogramm-, kukoricából 5854 kilogramm-, krumpliból 18 848 kilogrammos átlagtermést jegyeztek országos viszonylatban. Nem lehet panaszuk a termésátlagra a háromszéki gazdáknak sem, hiszen hektáronként átlag 27 855 kilogramm pityókát gyűjtöttek be, búzából 4637 kilogrammos az átlagtermés, repcéből 3423 kilogramm-, árpából 3600 kilogramm-, napraforgóból 2500 kilogramm-, szójából 1450 kilogramm-, kukoricából pedig 5800 kilogrammos átlagtermést jegyeztek Kovászna megyében.