„Ez hatalmas terheket ró a gazdákra. Máris azon gondolkodnak az emberek, hogy hagyják abba az egészet" – jelentette ki hétfőn a maszol.ro-nak Ferencz Tibor. Csíkszépvíz negyven hektáron gazdálkodó polgármesterét az agrártevékenységek adózási rendszerének február elsejétől bevezetett módosításáról kérdeztük.

Az új adórendszer több mint hatszázezer kis- és közepes gazdát érint negatívan. „Megdézsmálnak bennünket. Amit betesznek az egyik zsebünkbe, kiveszik a másik zsebünkből. A területalapú támogatást szinte teljes egészében elviszi az új adó. Ez elsősorban nekünk, székelyföldi pityókatermesztőknek jött rosszul" – mondta a polgármester. Arra utalt, hogy az új rendelkezések értelmében burgonya esetén két hektárig adómentes a gazdálkodás, majd 50 hektárig 3 488 lejre, 50 hektár fölött 3070 lejre számolják az adót.

Az adórendszer módosítása ellen sorra szót emeltek az RMDSZ Hargita megyei politikusai is. Tánczos Barna szenátor a maszol.ro-nak elmondta: meggyőződése, hogy az adótörvénykönyvet módosító a kormányrendelet nem fog ebben a formában átmenni a parlamenten. A volt mezőgazdasági államtitkár a maszol.ro-nak elmondta, nincs azzal gond, hogy ha a gazdák a reális nyereségeik után adóznak, az a baj, hogy a kormány a papíron realizált jövedelmeket adóztatja. Szerinte sehol Európában nem adóztatják a háztáji gazdálkodókat, és a közepes méretű gazdaságokat sem terhelik nagy adókkal.

„A mezőgazdasági területek megművelése szempontjából elengedhetetlenek a kisgazdálkodók, hiszen a több tízezer hektáron termelő nagyvállalkozók a kis területeket nem művelik meg. Azért is találták ki az uniós agárpolitikát, mert az EU már megjárta, kezdtek elnéptelenedni a falvak, s most mezőgazdasági támogatásokkal próbálják vidékre visszacsábítani a fiatalokat" – jelentette ki. A szenátor bízik abba, hogy a parlamenti módosítások után a szóban forgó rendelet lehetővé teszi majd a gazdaság mérete szerinti megadóztatást, adómentességet biztosít a kis, háztáji gazdaságok számára, a közepes gazdaságokra pedig csak egy szimbolikus, a jelenlegi szintnél jóval alacsonyabb adóterhet ró ki.

Tánczos a hét végén Korodi Attila parlamenti képviselővel együtt sajtótájékoztatót tartott, melyen valósággal ízekre szedték a kormányrendeletet. „A tavaly az aszálykárok enyhítésére 100 lejes támogatást adott a kormány, és most több szántóföldi növényre adót vet ki magánszemélyek esetében. Nyugdíjak emeléséről beszélnek és 40-50 lejt adnak, eközben 300 lejjel adózzák az egy hektár szőlőt, és 100 lejjel az egy hektár gabonát, 750 lejjel az egy hektár pityókát" – idézte Tánczos Barnát a 7hatar.ro. Korodi Attila képviselő úgy véli: a kormánynak forrásokat kellett találnia a szociális kiadások fedezésére, csak ezzel magyarázhatók ezek az új adóformák.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba múlt héten felkérte az RMDSZ-frakciót, emeljék fel a szavukat, hogy a kormány álljon el a gazdák egységes megadóztatásának szándékától. Ezt az adót a megművelt terület nagysága, illetve az állatok száma szerint határozzák meg.

„Victor Ponta kormánya kimutatta foga fehérjét az adótörvények módosításánál. Azokra telepít extra sarcot, akiket a nagy multinacionális élelmiszer-ipari vállalatok, a felvásárlási monopóliumok és Romániát hátrányosan érintő európai uniós jogszabályok már így is a tönk szélére juttattak: a falusi gazdálkodókra" – írta közleményében Borboly Csaba. A politikus szerinte a gazdák a túlélésért küzdenek, ezért képtelenek lesznek kifizetni a horribilis szintre emelt mezőgazdasági adókat, kénytelenek lesznek állataikat vágóhídra küldeni, a földeket meg parlagon hagyni.

„Victor Ponta miniszterelnök óriási hibát követett el, amikor Dan Voiculescu sajtómogul és latifundiárius emberére, Daniel Constantinra bízta a mezőgazdasági tárca vezetését, ugyanis ez az az érdekkör, amely a multinacionális feldolgozó, felvásárló cégekkel összefogva a hazai kis- és középgazdaságok felszámolásában, a kistermelők jelentette konkurencia megszüntetésében érdekelt" – állapította meg a politikus.