Erdélyben öt olyan megye van, a Kárpátokon túl azonban egy sem, ahol a lakosság több mint 30 százalékának van munkahelye. A negatív csúcstartó Giurgiu, ahol csak minden nyolcadik lakos dolgozik.  

4,73 millió munkavállaló dolgozott az elmúlt év végén Romániában, hozzávetőleg 160 ezerrel több, mint egy évvel korábban, derül ki az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adataiból. A lakossága száma jelenleg 19,7 millió körül van, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók aránya megközelítőleg 24 százalék.

Egyes becslések csak 19,3 millióra teszik a lakosság lélekszámát, mely esetben a dolgozók aránya 24,5 százalék. Az aktív személyek aránya a fővárosban a legnagyobb, 50 százalék, ami duplája az országos átlagnak. Bukarestben kb. 937 ezren dolgoznak. A másik végletet Giurgiu jelenti, a Duna-melléki megyében a lakosok mindössze 12,5 százalékának van bejelentett munkahelye.  

A munkavállalóknak a teljes népességen belüli aránya megyei bontásban látszólag alátámasztja azon Erdélyben széles körben, magyarok és románok között egyaránt elterjedt vélekedést, hogy az erdélyiek dolgosabbak, mint a Kárpátokon túliak. Bukaresten kívül 12 olyan megye van, melyekben a munkavállalók aránya magasabb az országos átlagnál, s ezek közül 10 Erdélyben található.

A két kivétel Konstanca és Argeș, előbbiben 26,6, utóbbiban pedig 24,5 a dolgozók aránya az összlakosságon belül. A legdolgosabban azonban a temesiek, a bánsági megye lakosai 34,1 százalékának van munkahelye. Kifejezetten jó a foglalkoztatottsági mutató Kolozs, Szeben, Brassó, Arad és Bihar megyékben is, ahol az aktív lakosság aránya 32,8 és 29,5 százalék között van. Maros, Hunyad, Fehér és Beszterce-Naszód megyékben a dolgozók aránya szintén meghaladja az országos átlagot.

A két székely megye foglalkoztatottsági szintje valamelyest elmarad az országos átlagtól. Kovásznában 48 991 személy volt az év végén nyilvántartva munkavállalóként, ami az összlakosság 23,7 százaléka. Hargitában kicsivel rosszabb a helyzet, a hivatalos nyilvántartásban 66 433 dolgozó szerepelt, vagyis a lakosság 21,6 százaléka. Erdélyben ennél csak Krassó-Szörényben roszabb a helyzet, ahol a lakosságnak mindössze 19,9 százaléka dolgozik törvényes keretek között.

Összefügg a régió fejlettségével

A foglalkoztatottsági ráta nem feltétlenül egy adott vidék lakosságának a munkakedvét, szorgalmát tükrözi, sokkal többet mond az illető régió fejlettségéről. Az alkalmazottak aránya azokban a megyékben a legnagyobb, ahol a legmagasabb az egy főre eső GDP, az egy főre eső exportérték, az átlagbér, ahol a legtöbb a külföldi befektetés és jók az egyéb gazdasági mutatók.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a foglalkoztatottság terén csak akkor várható javulás, ha egy adott vidék könnyebben elérhetővé válik, illetve fejlődik a gazdasági infrastruktúrája, irodaházak épülnek, ipari parkokat alakítanak ki, valamint nő a rendelkezésre álló munkaerő minősége.