Európai viszonylatban olcsók a hazai turisztikai szolgáltatások, ám természeti- és kulturális látnivalókat nem tartják valami sokra a Világgazdasági Fórum szakemberei.

Negyedmillió eurót költ az Országos Idegenforgalmi Hatóság Romániának, mint turisztikai célpontnak Törökországban történő népszerüsítésére. Az első reklámklippet októberben fogják leadni a török TV csatornák. Ugyancsak a közeljövőben kezdődik az ország promoválása Izraelben, Oroszországban, Indiában és az Egyesült Arab Emirátusokban. Ezek kivétel nélkül olyan, jelentős potenciállal rendelkező piacok, ahol mostanáig nem folytak a potenciális turistákat megcélzó promóciós kampányok.

Szükség is van a Románia külföldi idegenforgalmi népszerüsítésére, a Világgazdasági Fórum által 2015-re elkészített turisztikai indexe ugyanis nem túl hízelgő rank nézve. Az idegenforgalmi versenyképesség alapján összeállított rangsorban 141 ország között Románia a 66. helyen tanyázik, 3,78-as index-szel . A turisztikai indexet komplex kritériumrendszer alapján számították ki, melyben tekintetbe vették az adott állam általános gazdasági környezetét, a közbiztonság és az egészségügy állapotát, a közszállítási- és idegenforgalmi infrastruktúra helyzetét, az idegenforgalmi szolgáltatások árszintjét, valamint a természeti- és kulturális látnivalókban rejlő potenciált.

Az első helyre Spanyolországot rangsorolták, 5,31-es index-szel. Az első tízbe Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Ausztrália, Olaszország, Japán és Kanada került még be, ez utóbbinak indexe 4,92. Az európai turisztikai nagyhatalmak közül Ausztria a 11., Görögország a 31., Horvátország a 33., Ciprus a 36., Csehország pedig a 37. Románia a 66. helyen áll, három századdal megelőzve Montenegrót, illetve egy századdal lemaradva Omán mögött.

Az, hogy Magyarországot nálunk 25 hellyel előbbre rangsorolták, a 41. pozícióba, nem nagy meglepetés. Ugyanakkor Romániánál nagyobb pontszámot kaptak olyan, a nemzetközi turisztikai iparban nem túl jelentős szereplőknek származó országok is mint Bahrein, Chile, Észtország és Litvánia is. Bulgária is lóhosszal megelőz bennünket, deli szomszédunk indexe 4,05, ami a rangsor 49. helyéhez elég. Azzal ellenben vigasztalhatjuk magunkat, hogy az idegenforgalmi versenyképesség tekintetében jelemleg jobbak vagyunk Grúziánál (71.), Macedóniánál (82.), Szerbiánál (95.), sőt, Egyiptomnál (83.) és Tunéziánál is (79.). E két utóbbi helyezését vélhetően a térség válságos politikai helyzete, a közbiztonság ingatag állapota rontotta le.

A lista készítői szerint Európában a legtöbb természeti látnivalóval Franciaország rendelkezik, a részindex 4,80., majd Olaszország (4,60) és Spanyolország (4,59) következik. A kulturális- és üzleti turizmus terén ugyanaz a trió vezet, Spanyolország megelőzi Franciaországot és Olaszországot. Az idegenforgalmi szolgáltatások ára Nagy-Britanniában a legborsosabb, de Svájc és Franciaország is drága. A vén kontinensen Bulgária a legolcsóbb, de annak sem kell mélyen a zsebébe nyúlnia aki Romániába látogat. A Világgazdasági Fórum szakemberei szerint Magyarország a természeti látnivalók és a kulturális-, valamint üzleti turizmus tekintetében is nagyobb potenciállal bír, mint Románia.