Európai viszonylatban Románia költi a legkevesebbet az oktatásra, és a szociális kiadások terén is a sereghajtók közé tartozunk. A 28 tagállam közül csupán kettőnek, Németországnak és Csehországnak sikerült számottevő mértékben lefaragnia az állam működési költségeinek arányát.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adatai alapján a tagországok közül Romániában a legalacsonyabb az állami költségeknek a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya. Nálunk az állami kiadások a GDP-nek mindössze 34,9 százalékát viszik el, csakúgy, mint Litvániában.

Olcsó államnak számít még Lettország, Észtország és Bulgária, ahol a költségek a GDP 36,9-39,2 százalékát teszik ki. Az Európai Unió szintjén 48,1 százalék az állami költségeknek a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya. A költségarány Finnországban a legmagasabb, 57 százalék, de 52 százalékon felül költ az állam Franciaországban, Dániában, Ausztriában, Svédországban és Belgiumban is.

Bár az olcsó állam megteremtése az egyik fontos kormányzati célkitűzés Magyarországon, ez egyelőre távol áll a megvalósulástól, a GDP-arányos költségek ugyanis jelenleg nagyobbak, mint egy évtizeddel korábban, 50,1 százalékot tesznek ki. A 28 tagállam közül csupán kettőnek, Németországnak és Csehországnak sikerült számottevő mértékben lefaragnia az állam működési költségeinek arányát 2003-hoz képest, 5, illetve 6,5 százalékkal.

A britek védelmi kiadásai a legnagyobbak

Az Unión belül jelentős különbségek mutatkoznak annak tekintetében, hogy mire költenek az államok. Katonailag Luxemburg, Magyarország és Ausztria érzik a legkevésbé fenyegetettnek magukat, a GDP 0,4-0,6 százalékát költik védelmi kiadásokra. Románia szintén visszafogja magát a védelmi kiadások tekintetében, a GDP 0,8 százalékát fordította tavaly erre a célra.

Görögország ellenben, bár évek óta az államcsőd szélén táncol, nem sajnálja a pénzt a hadseregre, tavaly a bruttó hazai termék 2,1 százaléka ment el védelmi célra. Ennél magasabb hadügyi kiadása csak Nagy-Britanniának volt, 2,3 százalék, azzal a különbséggel, hogy a britek megengedhetik ezt maguknak.

Nagyon keveset költünk oktatásra

Ha igaz, márpedig sok tanulmány és statisztika támasztja alá, hogy az oktatás a sikeres jövő záloga, akkor Románia kilátásai aggasztóak, hiszen a GDP-nek mindössze 2,8 százalékát költjük ilyen célra, ami a legkisebb érték az EU-n belül. Nálunk még Bulgária is lényegesen többet fordít oktatásra, 3,8 százalékot, míg Magyarország 4,7 százalékot. Az Uniós átlag kerek 5 százalék.

A legnagyobb, 7 százalékos GDP-arányos támogatásban Dániában részesül az oktatás, de kiemelt fontosságot tulajdonít neki Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Svédország és Begium is, mely országokban a GDP 6,4 – 6,8 százalékát szánják rá.

A szociális kiadások sem túl nagyok

Valószínűleg keveseket lep meg az a tény, hogy a szociális ellátó rendszerre Észak-Európában költik a legtöbbet: Dániában a GDP 25,1, Finnországban 24,9, Svédországban pedig 22,6 százalékát. A másik végletet Litvánia és Lettország jelentik, 11,3 és 11,4 százalékkal.

A román állam szintén nem túl bőkezű ezen a téren, 11,5 százalékkal 26-ik helyen állunk az EU-ban. Magyarország bruttó nemzeti termékének 16,6 százalékát fordítja szociális kiadásokra, ami 3 százalékkal kevesebb az Uniós átlagnál.

Gazdaságuk támogatására, élénkítésére a tagállamok átlagban a bruttó hazai termék 4,3 százalékát költik. Nagy-Britannia és Írország csak 3,1 százalékot használ erre a célra, a görög kormány ellenben tavaly a GDP 15,1 százalékát fordította betegeskedő gazdaságának, főleg a bankrendszernek életben tartására.