Az erdélyi hirdetési lapokat böngészve az lehet a hazai viszonyokat nem ismerő külhoni olvasó benyomása, hogy Románia bevezette az eurót. Az eladó lakások árát szinte kivétel nélkül az uniós valutában adják meg, de euróért kínálnak személygépkocsit, sőt az albérleti díjakat is euróban tüntetik fel.

Az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze nem csupán a magánszférában szorítja háttérbe a lejt: a mobiltelefonos szolgáltatók többsége euróban adja meg az előfizetések és a feltöltőkártyák értékét, s bár belföldön vállalatok nem végezhetnek kifizetéseket külföldi valutában, elterjedt gyakorlat, hogy céges szerződések összegét, valamint bérek értékét euróban határozzák meg.

Történelmi okok

A romániai kettős pénzrendszernek történelmi okai vannak – magyarázza Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. „A kilencvenes évek elején, a bizonytalan gazdasági viszonyok és a magas infláció miatt az emberek nem bíztak a lejben, ezért általánosan elfogadott lett, hogy az árakat német márkában adják meg, illetve, hogy márkában tartsák a megtakarításaikat” – mondja a pénzügyi szakember.

Miután a márkát kivonták a forgalomból, a szerepét idehaza is automatikusan átvette az euró. A kettős pénzrendszer azután is fennmaradt, hogy lecsengett az infláció, az ezredfordulót követően stabilizálódott az ország pénzügyi helyzete. Diósi László szerint a jelenlegi gazdasági viszonyok immár nem indokolják, hogy sok területen az eurót még mindig előnyben  részesítsük a lejjel szemben, ugyanakkor vannak jelei a változásnak, a lej alapú megtakarítások és – befektetések aránya növekvő tendenciát mutat.

A kettős pénzrendszer fennmaradásához hozzájárul az, hogy a vendégmunkások miatt Romániában nagy a magánemberek valutabevétele, évente hivatalosan 3-5 milliárd euró érkezik az országba a külföldön dolgozóktól, a valóságban ennél lényegesen több.

Románia nincs egyedül

Európában Horvátországban és Szerbiában van még a romániaihoz hasonló kettős pénzrendszer, bár nem éppen ilyen mértékben, mondja az OTP Románia vezetője. Ennek az oka részben szintén történelmi jellegű, az egykori Jugoszláviából ugyanis rengetegen dolgoztak vendégmunkásként Nyugat-Európában.

Horvátország esetében közrejátszik az is, hogy a fejlett idegenforgalom miatt rengeteg valuta áramlik az országba, kerül közvetlenül magánemberekhez. Magyarországon nem alakult ki kettős pénzrendszer, ott ugyanis a rendszerváltást követően, bár volt infláció, a szintje meg sem közelítette a romániait, illetve hamar megfékeződött, s nem volt jelentős valutabevétel sem, lévén lényegesen kisebb a gazdasági kivándorlás.

Balkáni kakukktojás

A kontinens országai közül Montenegró pénzügyi rendszere a legbizarrabb. A volt Jugoszláv tagországnak sosem volt saját valutája. 1996-an a német márkát vezették be, mint nemzeti fizetőeszközt, 2002-ben pedig átálltak az euróra. Bár Montenegró jelenleg sem tagja az EU-nak, az Európai Központi Bank nem emelt kifogást, ahogyan korábban Németországnak sem voltak fenntartási. Egyértelmű, hogy ennek politikai okai voltak, az EU így kívánta erősíteni Montenegró nyugati orientációját, s ezáltal közvetve gyengíteni Szerbiát.