A román és szlovák határ menti együttműködési programok új irányítási rendszerét a magyar Miniszterelnökség nem kisstílű presztízsharc színtereként kezeli, hanem egy eredményesebb forráslehívás megalapozásaként tekint a kérdésre - közölte a Magyarország Miniszterelnöksége szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint érthetetlen, korábban nem tapasztalt érdeklődést mutat a sajtó a határ menti programok irányításának átalakítása iránt. Közleményükben azt írták: a felzúdulás azért is meglepő, mert az elmúlt évek eredménytelensége senkit nem zavart. „Félő, hogy a vészharangok kongatói jelen esetben saját egzisztenciájukat és nem a haza üdvét féltik ekkora lelkesedéssel" - fogalmaztak. Hozzátették: „csak 2007 óta mintegy 127 milliárd forint fejlesztési forrást égettek el eredmények nélkül a feladattal megbízott állami szereplők".

Szerintük a kérdés most az, hogy „tovább engedjük folyni mindazt, ami az elmúlt hét évben történt, vagy új alapokra helyezzük szomszédjainkkal az együttműködést". Ez nem egy kisstílű presztízsharc a szlovákokkal és a románokkal, hanem a felismert problémákkal való őszinte szembenézés, és azok megoldása - hangsúlyozták.

A közlemény felidézte: a Miniszterelnökség öt hónapja vette át a határ menti programok kezelését, és kezdte meg a 2014 és 2020 közötti időszak előkészítését. A programok sikere a részt vevő államok érdekeinek közös megértésétől és a kizárólag öncélt szolgáló, csak az intézményrendszeri pozíciókhoz ragaszkodó korábbi álláspont feladásától függ - fogalmaztak. Valós párbeszédre van szükség akár Romániával, akár Szlovákiával annak érdekében, hogy „kimozdítsuk a holtpontról ezeket a programokat" - húzták alá.

Azt írták: az eddigi tárgyalásokon azt tapasztalták, hogy úgy a román, mint a szlovák féllel konstruktív együttműködést sikerül kialakítaniuk. A határ menti térségek valós fejlődése olyan érdeke Magyarországnak, amelyhez nem hasonlítható, hogy a végrehajtó szervezet Pozsonyban, Bukarestben vagy Budapesten működik - tették hozzá.

A közlemény kitér arra is, hogy Lázár János államtitkár azért ajánlotta fel a román és a szlovák félnek egyaránt a végrehajtó intézményrendszer vezetését, mert - mint fogalmaztak - az elmúlt évek kudarca bebizonyította, hogy „a két szomszédunkkal való szoros együttműködés nélkül nem lehet sikereket elérni".

„Meggyőződésünk, hogy a programok sikere a ciklus elején megkötendő szakmai-tartalmi megállapodásoktól függ, nem pedig attól, hogy a közösen támogatott projekteket honnan ellenőrzik" - fogalmaztak. Hozzáfűzték: a következő időszakban „arról akarunk érdemi párbeszédet folytatni, hogy a határ két oldalán mely utakat újítsuk fel, vagy milyen együttműködést alakítsunk ki a térségben működő vállalkozások között". Szakmai alapokon nyugvó, a közös érdekeket előtérbe toló együttműködés kell, amely mindhárom nemzet javát szolgálja - írták.