Norvégia és Románia gazdasági együttműködésének szorosabbra fűzéséről, a norvégiai vállalkozások romániai beruházásainak élénkítéséről és az energiabiztonság kérdéséről egyeztetett kedden Oslóban Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a norvég parlament alelnökével, Svein Roald Hansennel, valamint a norvég parlament Külpolitikai és védelmi bizottságának elnökével, Anniken Huitfeldtal.

A találkozók során – amelyeken Natalia-Elena Intotero, a külügyi bizottság alelnöke, és Cătălin Tiuch bizottsági tag, a Román-Norvég Baráti Társaság tagja is jelen volt –, Borbély László kifejtette: fontos, hogy a két ország között szorosabb parlamenti és diplomáciai kapcsolat alakuljon ki, annál is inkább mivel jelentős közös érdekeltségű fejlesztési terveik vannak az autó és a hajóipar, illetve a megújuló energiaforrások terén.

Az egyeztetésen a norvég parlament alelnöke, Svein Roald Hansen kiemelte: bár az 1994-es referendum során a norvég szavazópolgárok úgy döntöttek, hogy az ország ne csatlakozzon az Európai Unióhoz, Norvégia sikeresen beilleszkedett az EU gazdasági térségébe, az ország exportjának 80 százaléka Uniós országokba jut.

,,A kétoldalú kereskedelmi csere mennyisége az utóbbi időben valóban megnőtt, Románia többet exportál Norvégiába, mint amennyi árut a skandináviai ország országunkba juttat, csak a tavalyi év során megközelítőleg 750 millió euró volt a két ország közötti kereskedelmi csere értéke” – hangsúlyozta Borbély László, majd köszönetét fejezte ki a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Programjának keretén belül, a 2009–2014-es időszakban nyújtott fejlesztési támogatásokért.

,,Az Európai Gazdasági Térség (EGT) részeként Norvégia hozzájárult az európai társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A hazánknak juttatott fejlesztési forrás, amelynek értéke 305 millió euró, és amely összegből Norvégia hozzájárulása megközelítőleg 97 százalék, elősegíti a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését. 2010 és 2012 között, amikor a környezetvédelmi szaktárcát vezettem, ezekből a pénzalapokból fontos, a biodiverzitást és újrahasznosítható energiát érintő projekteket készítettünk elő” – fogalmazott a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

A norvég parlament Külpolitikai és védelmi bizottságának elnökével találkozva, Borbély László kifejtette: Románia számára az is fontos lépés volt Norvégia részéről, hogy 2012-ben felszabadította munkaerőpiacát a romániai állampolgárok számára. ,,Jelen pillanatban megközelítőleg 2,5 millió romániai állampolgár dolgozik külföldön, köztük jól képzett orvosok, építészek, egyszóval olyan szakemberek, akik plusz értéket adnak az adott országoknak” – hangsúlyozta Borbély.

Azt is elmondta, hogy amit az 50 éves kommunizmus jelentett az ország számára, a gazdasági és társadalmi veszteségekkel együtt, 25 év alatt lehetetlen kárpótolni. ,,Ennél sokkal több időre van szükségünk, annál is inkább, mivel az 1990-es évek után, az EU csatlakozási feltételeinek próbálva eleget tenni, Románia egy sor elhamarkodott privatizálási folyamaton ment át. Az Európai Uniós csatlakozást követően komoly gazdasági válsággal szembesültünk, kemény megszorító intézkedéseket kellett hozni, hogy ne jussunk Görögország helyzetébe.

Mára szerencsére sikerült ebből a válságból kilábalni, amit az is bizonyít, hogy a tavalyi évet 3,5 százalékos makró-gazdasági növekedéssel zártuk, de rájöttünk arra, hogy az Európai Unió nem volt eléggé felkészülve egy ekkora terjedelmű válság kezelésére. Talán ezzel is magyarázható, hogy továbbra is egyfajta euroszkepticizmus uralkodik Európa-szerte, ami a közelgő EP-választások szempontjából, nem egy kedvező helyzet. Remélem az ezt követő időszakban kidolgozásra kerül egy új EU-stratégia” – hangsúlyozta Borbély László.

Hozzátette, megbeszélést fog kezdeményezni Romániában a különböző intézményekkel, hogy felgyorsítsa a Norvég Finanszírozási Alapoknak a felhasználását. Ezt követően meghívást intézett mind a norvég parlament, mind a külpolitikai bizottsági tagjaihoz, hogy személyesen bizonyosodhassanak meg Románia gazdasági lehetőségeiről.