Bármilyen sört iszunk, azt valószínűleg a Heineken, a SabMiller vagy a Molsoncoors palackozza, a mosószerünk pedig a Procter&Gamble, a Henkel vagy az Unilever egyik gyárából került ki. Egyre csökken az adott piaci szegmensben valóban számító konkurens cégek száma.

Vásárláskor gyakran a bőség zavarával küszködünk, főleg ha egy hipermarket polcai között bóklászunk. A Perwoll jobb-e vagy a Coccolino? Az Aquafresht vegyem meg vagy inkább a Signalt? Jobb-e annyival az Ariel a Rexnél, mint amennyivel drágább? Száz és száz márka, ezerféle áru dzsungelében próbálunk meg eligazodni, s észre sem vesszük, hogy a bőség csak látszólagos, ugyanis bármit is teszünk végül a kosárba, az jó eséllyel egy tucatnyi óriáscég termékei közül fog kikerülni.

Napjainkra korábban elképzelhetetlen szintet ért el a tőkekoncentráció, aminek eredményeként multinacionális óriáscégek márkák tucatjaival próbálnak meg hozzáférni a potenciális vevők pénztárcájához, s egyre csökken az adott piaci szegmensben valóban számító konkurens cégek száma.

A Romániában eladott mosószerek 90 százalékát három termelőtől, a Procter&Gamble-től, az Unilevertől és a Henkeltől származik, melyek összesen 13 mosószermárkával vannak jelen a piacon. A lakosság által mosószerekre elköltött pénz több mint 87 százaléka öt márkára megy el. Ezek közül hármat a P&G gyárt (Ariel, Bonux, Tide), egyet-egyet pedig a Henkel és az Unilever (Persil, illetve Dero). A mosogatószerek piacát szintén három gigász, a P&G, a Henkel és a Colgate-Palmolive uralja, melyek a bevétel 90 százalékát söprik be. A fogkrémek terén a Colgate-Palmolive, a Glaxosmithkline és a P&G mellett más nemigen tud labdába rúgni, a nagy triász hét márkája az eladások több mint 90 százalékát teszi ki.

Egyetlen gyártó, 36 márkanév

Azonban a Procter&Gamble, melynek portfóliójában 36 márkanév van, mosószereken és mosogatószereken kívül gyárt még tömérdek fajta kozmetikumot (Camay, Old Spice, Wella, Wash&Go stb.), tisztítószereket (Mr.Proper, Fairy), borotvákat (Gillette), sőt chips-szet (Pringles)  is. Az Unilever kínálatában van kozmetikum (Dove, Brut stb.), instant leves (Knorr), ételízesítő (Delikat), majonéz (Hellman’s) és margarin (Becel, Rama) is. Nestle terméket is vélhetően jóval többen vásárolnak mint ahányan ennek tudatában vannak, a svájci gigász ugyanis édességeken és instant kávén kívül gyárt többek között gabonapelyhet (Chocapic, Cini Minis stb.), állateledelt (Purina, Friskies) és ásványvizet (San Pellegrino) is.

Az édesszájúak kedvence szinte biztosan egy Mondelez, Julius Meinl, Mars, Storck, Nestle, Ferrero vagy Heidi által gyártott termék, hacsak nem a házicsokira esküsznek. Ha Lay’s avagy Star csipszet rágcsálunk, s azt Prigattal, Cappy-val, Mountain Dew-val, Mirindával, Schweppes-szel, Sprite-tal, 7Uppal, Burnnel, Lipton Ice Tea-vel vagy Nestea-vel, esetleg Poiana Negri vagy Roua Munţilor ásványvízzel öblítjük le, biztosan csak Coca-Cola vagy Pepsico terméket fogyasztunk. Az általános fogyasztási javak piacán a messzemenően legszélesebb termékskálával azonban a Procter&Gamble, az Unilever, a Nestle, a Henkel és a Mars nyomulnak, Romániában összesen mintegy 140 márkanév alatt sokszáz féle terméket forgalmaznak.

Elképesztően magas a tőkekoncentráció a hazai sörpiacon is, ahol a négy legnagyobb gyártó a forgalomnak mintegy 90 százalékát bonyolítja le. A Heineken, Bergenbier, Ursus Breweries és Carlsrom Beverage összesen mintegy 40 márkát birtokol, nemzetközieket és romániaiakat vegyesen. Amikor Csíkit vagy Hargitát iszunk, a holland Heineken bevételeit növeljük, a Temesvári és az Ursus fogyasztói a dél-afrikai SabMiller csoportnak adják a pénzüket, míg akik Bergenbierrel koccintanak, a kanadai Molsoncoors profitjához járulnak hozzá. Az országos szinten jelentősnek számító sörmárkák közül csak az Albacher és a Burger nem tartozik a négy piacvezető óriásvállalat portfóliójába.